Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái

Csáki György-Pitti Zoltán rabban is magas részarányú exportértékesítés 39, 9 százalékos bővülést mutat. Különö­sen érdekes, hogy az összes exportnövekmény 88 százalékát a külföldi érdekeltségű vállalkozások adták. A külföldi tulajdonú társaságok teljesítményei szinte minden nemzetgazdasági ága­zatban magasabbak az országos átlagnál, különösen szembetűnő az árbevétel változá­sa a gép-, berendezés- és járműgyártásban (51,7 százalék), a nagy- és kiskereskedelem­ben (47,2 százalék), valamint az ingatlangazdálkodásban (41,5 százalék). A fejlődési ütemek különbözőségéből értelemszerűleg következik a külföldi tulajdonú vállalkozá­sok piaci jelenlétének, gazdasági súlyának radikális átalakulása is. A fenti táblázat adataiból nyilvánvaló, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások piaci eredményei komoly húzóerőt jelentenek az ország gazdasági teljesítményének alakulásában. Ez a húzóerő sokkal nagyobb lehetne, ha a hazai vállalatok a jelenleginél jobban megfelelnének a vegyes tulajdonú vállal­kozásoknak a beszállítókkal szemben támasztott követelményeinek (például: határidős szállítás, termelési volumen, minőségi jellemzők, piacképes árak). E lehetőség kihasználását át­menetileg fékezi, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztéseivel - elsősor­ban a tőkehiány miatt - egyelőre nem képesek lépést tartani a hazai vállalatok. A külföldi érdekeltségű vállalkozások területi jellemzői - ha lehet - még nagyobb aránytalanságot mutatnak, mint az a hazai tulajdonúak esetében ismert.16 A vállalko­zások száma - a főváros túlsúlya mellett - átlag feletti értéket mutat Csongrád, Pest, Győr-Sopron, Bács-Kiskun és Zala megyében. A vegyes vállalkozások jegyzett tőkéjé­nek fajlagos értéke Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megyében magas, s ezt jelen­tősen leszakadva követi Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Hajdú- Bihar, valamint Csongrád megye. A külföldi befektetők telephelyválasztó, térségválasztó szempontjairól csak közvetett információkat lehet beszerezni: kitüntetett szerepe van a határmentiségnek (vámszabadterületek), a közlekedési kapcsolatoknak (autópálya), a nemzetközi pályázatokon elnyerhető támogatásoknak (az EU által meghirdetett „unió­határos" pályázatok), a regionális jelleggel nyújtott támogatásoknak (Zala megye: PHARE-CBC-támogatások), de vonzerőt jelentenek a komfortos ipari parkok (Győr), a települési marketing (Székesfehérvár), vagy éppen a helyi adózásban nyújtott kedvez­mények (Budaörs). Ezen szempontok megkülönböztetett figyelmet élveznek a különbö­ző térségek befektetéseket vonzó erejének megítélésekor, mert érdemben képesek befo­lyásolni a külföldi befektetők telephely-választási döntéseit. A külföldi érdekeltségű vállalkozások jellemzője, hogy egyidejűleg figyelnek a bel­ső és a nemzetközi piac lehetőségeire. Teljesítményük növekedése belföldön 25,7 száza­lék, a nemzetközi piacokon 39,9 százalék, de talán ennél a növekedési ütemnél is fon­tosabb, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások árbevételének növekvő hányada (az 1998-as évben közel egyharmada) realizálódik nemzetközi piacokon. Az adózás előtti eredmény alakulását - a mindenkori gazdaságpolitika céljaival össz­hangban - alapvetően módosítják az eredményt növelő, illetve az eredményt csökken­14 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents