Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái

Magyarország a világgazdaságban tő tételek. Az előző évhez viszonyítottan az adózás előtti eredményt csökkentő tételek összértéke 215 milliárd forinttal, az adózás előtti eredményt növelő tételek összértéke 274,1 milliárd forinttal emelkedett, s így összességében megszűnt az a hazai sajátosság, hogy a korrekciók körülbelül 100 milliárd Ft-os kedvezményt nyújtottak. A külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál a csökkentő tételek között az átlagnál magasabb:- az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenési leírás;- az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévre eső veszteség;- az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék és az adóévben figye­lembe vett összeg;- a kapott osztalék és részesedés összege; valamint- a visszatérített társasági adó. A nemzetgazdasági szinten kimutatott 262,4 milliárd forintos mérleg szerinti össze- redmény a negatív eredményű vállalkozások 732,1 milliárd forintos vesztesége és a pozitív előjelű vállalkozások 994,5 milliárd forintos nyeresége egyenlegeként határoz­ható meg. A külföldi érdekeltségű vállalkozások speciális helyzetét tükrözi az adózás előtti eredményt növelő tételek alakulása is, tekintve, hogy a számviteli törvény alap­ján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás, a ráfordításként elszámolt értékvesz­tés összege, valamint a vállalkozási (bevételszerző) tevékenységen kívül a ráfordítások elmaradnak átlagtól, s így a külföldi érdekeltségű vállalkozások adózási pozíciója összességében a hazaiakénál kedvezőbb. Az eredmény javulása meghaladja az árbevé­tel-változás ütemét is, és ez - legalábbis a nyereséges vállalkozásoknál - megalapozhat­ja a gazdálkodás eredményességének javulását. A kedvező elmozdulás erejét gyengíti, hogy a gazdasági válság időszakában felhal­mozott (elhatárolt) veszteség összértéke nem csökkent, sőt a veszteséges vállalatok ál­tal az 1998. évi „eredmény" alapján elhatárolt újabb veszteségek értékeivel tovább emel­kedett. Az 1998. évi mérlegek a társasági adózás szabályai szerint működő vállalkozá­soknál összességében 720,4 milliárd forint összegű elhatárolt veszteséget takarnak (en­nek mindössze 45 százaléka az „induló" külföldi érdekeltségű vállalkozások vesztesé­ge), ami egy fenntartható fejlődés mellett is csak hosszabb idő alatt „fogyhat le" elvi­selhető szintre. A Magyarországon működő külföldi érdekeltségű vállalkozások jövedelmezősége 1992-1994 között a hazai vállalkozások átlagánál magasabb volt (a hazai vállalatok ebben az időszakban negatív eredményt realizáltak), a különbség az 1995-97-es évek­ben minimálisra csökkent (mert ekkor a hazai vállalkozások felfelé ívelő szakaszba ke­rültek, miközben a külföldiekre még a nagy értékű beruházások voltak a jellemzőek). 1998-ban újabb fordulat következett be, a korábbi beruházások „termőre fordulásával" a jövedelmezőségi különbség újra megnövekedett. Az összességében kedvező fordulat sem feledtetheti velünk, hogy a profit-tőke arány makrogazdasági mutatói még nem érik el a nemzetközi átla­got, így lehet alapja annak a nemzetközi tanácsadók által hangoztatott véleménynek, 2000. ősz-tél 15

Next

/
Thumbnails
Contents