Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban jövedelmet a hazautalt profit kétszeresének feltételezzük, az így becsült évi 1,7-1,8 milliárd dolláros, az összes működőtőke-állomány 8 százalékára tehető jövedelemkivonás sem tekinthető „tragikusnak". Nem ilyen pozitív a kép, ha a hazavitt profitokat az éves működőtőke-beáramláshoz viszonyítjuk: jól látható az alábbi táblázatból, hogy 1998— 99-ben ez az arány nemzetközi összehasonlításban is nagyon kedvezőtlenül alakult. Nyilvánvaló természetesen, hogy a problémát nem a repatriált profitok nagysága, hanem a működőtőke-beáramlás jelentős mennyiségi lassulása jelentette 1998-99-bcn. A közép- és kelet-európai összehasonlításban különösen magas magyar profitrepatriálási arány ugyan a magyar működőtőke-vonzási teljesítmény „dicséreteként" is fölfogható: a magyarországi közvetlen külföldi befektetések már elég érettek ahhoz, hogy az itt keletkezett profit teljes egészének újrabefektetése nélkül is működtethetők, fejleszthetők legyenek. A folyó fizetési mérleg egyensúlya - pontosabban: a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozhatósága - ugyanakkor megkívánja, megkívánná, hogy évről évre legalább a folyó fizetésimérleg-hiánnyal megegyező mértékben áramoljon be új közvetlen külföldi befektetés. 1996-1997-ben Magyarországon mindenki meg volt győződve arról, hogy ez a feltétel viszonylag könnyen teljesíthető - az elmúlt két év tapasztalatai fényében azonban ennek az optimista feltételezésnek átértékelésére kényszerülünk. (Lásd: 73. táblázat.) Egy 1999-ben készített - és zömében az 1997. évi statisztikai adatokra támaszkodó - OECD-felmérés szerint14 a teljes magyar feldolgozóipari termelés kétharmadát a külföldi kézben lévő vállalatok adják. Ez sokkal nagyobb, mint például a külföldieknek a cseh, a holland, a francia, a norvég, a török, az olasz feldolgozóiparban betöltött szerepe - de meghaladja még a működőtőke-importban évtizedek óta élenjáró Írország hasonló arányát is. A foglalkoztatási adatok terén is csak Írország sorolható azonos kategóriába - a magyarországi foglalkoztatottak 43 százaléka dolgozik külföldi tulajdonú cégeknél, ami - nemzetközi összehasonlításban - ugyancsak kiugróan magas arány. A külföldi érdekeltségű vállalkozások gazdálkodásának jellemzői Az országos átlagot meghaladó (43,3 százalék) a külföldi tulajdoni hányad az iparban (kiemelten az élelmiszeriparban, a gép- és gépjárműalkatrész-gyártásban), az egyéb szolgáltatásokban (kiemelten az ingatlanszolgáltatásokban), a kereskedelemben (12,2 százalék), valamint a pénzügyi szolgáltatásokban van15 (11,3 százalék). Átlag alatti viszont a tulajdoni arány a mezőgazdaságban (6,2 százalék), az építőiparban, a szállításban, valamint az ingatlan nélküli egyéb szolgáltatásokban. (14. táblázat.) A külföldi érdekeltségű vállalkozások 1997-98. évi gazdasági jellemzői együtt mozogtak a nemzetgazdaságéval, de a teljesítménybővülés üteme ebben a szférában lényegesen gyorsabb. így a nettó árbevétel növekedése 30 százalékos, amin belül a már ko2000. ősz-tél 13
