Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban bak a külföldi cégek által foglalkoztatottak javára mutatkozó bérkülönbségek a szállítás, raktározás, posta és távközlés szektorban, ahol az 1997. évi 88, 74 százalékos bér- különbség 1998-ra 80,5 százalékra csökkent. A külföldi érdekeltségű vállalkozások külkereskedelmi forgalmát bemutató 19971998-as KSH-adatok is tükrözik a magyar külgazdasági kapcsolatok egy meghökkentő sajátosságát: 1997-ben gyakorlatilag nullszaldós, 1998-ban pedig enyhén szufficites volt a külföldi érdekeltségű magyarországi társas vállalkozások külkereskedelmi forgalma a fejlett országokkal, illetve az EU-val szemben, míg a közép- és kelet-európai, valamint „egyéb, máshová nem sorolt országok" viszonylatában deficit mutatkozott. (10. táblázat.) A KSH „a külföldi érdekeltségű társas vállalkozás" kategóriába sorolja azokat a tőzsdén jegyzett cégeket, amelyeknek részvénykönyve szerint a legutóbbi éves közgyűlésen a részvények legalább 10 százaléka regisztráltan külföldi tulajdonban volt. így „külföldi érdekeltségű társas vállalkozás" a Mól Rt., s ebben a kategóriában könyvelődik el a nemzet- gazdaság összes kőolaj- és földgázimportja! A dolog módszertanilag is nonszensz! A nemzetközi statisztikai gyakorlat szerint egy, a „tőzsdén nyilvánosan jegyzett társaság" (publicly listed company) a működés székhelyén - ahol a vállalati központ tevékenykedik - nemzeti tulajdonú társaságnak számít! Országokra bontva már valamivel kevésbé dezorientálóak ezek az adatok. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon megtelepedett külföldi tulajdonú társaságok jelentős része kiterjedt belső piaci tevékenységet - is! - folytat (gondoljunk itt például a kereskedelemben, a távközlésben, a szállításban, a pénzügyi szektorban, az ingatlanforgalmazásban és -fejlesztésben tevékenykedő, részben vagy egészben külföldi tulajdonú társaságokra), a kismértékű deficit nem meglepő. Ugyanakkor ebből a metszetből is kiderül a magyar külkereskedelem egyik hihetetlen sajátossága: folyamatosan jelentős többletet realizálunk a számunkra legfontosabb és legkiterjedtebb relációnkban, a német-magyar külkereskedelemben!6 (Lásd: 11. táblázat.) A magyarázat kézenfekvő: a magyarországi német tőke elsősorban exportorientált, mindenekelőtt a saját - európai uniós és amennyire ez még külön értelmezhető, nemzeti - piacára exportál Magyarországról - elsősorban gépipari termékeket (AUDI, Opel, Ford Motors stb.).7 Az 1998. évi holland eredetű export „megugrása" ugyancsak egyértelműen a Philips nagyberuházásának „termőre fordulását" jelzi. (12. táblázat.) * Közismert probléma a működőtőke-import erőteljes területi koncentrációja: a Duna által egymástól elválasztott „két Magyarország" képét feltétlenül erősíti a működőtőke-import területi - regionális és megyék szerinti - megoszlásának vizsgálata. Közép-Magyarországon működött a 25 244 regisztrált, részben vagy egészben külföldi tulajdonú gazdasági társaság 59,5 százaléka (14 520 vállalkozás), a Nyugat-Dunán- túlon 11,4 százaléka (2886 társaság) és a Közép-Dunántúlon 6,6 százaléka (1681 társa2000. ősz-tél 11
