Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán a kereskedelmi mérlegre, egyúttal a folyó fizetési mérleghiány finanszírozásának elsődleges forrását is jelenti. Különösen kedvező a magyar működőtőke-import ágazati szerkezete: a feldolgozóipar, s azon belül a gépipar vonzotta-vonzza a legtöbb külföldi közvetlen befektetést Magyarországra, ugyanakkor regionális összehasonlításban kiemelkedő a szolgáltatások - távközlés, pénzügyi szolgáltatások, szállítás, kereskedelem, ingatlanfejlesztés - részaránya is. (7. táblázat.) * A külföldi tőkének a magyar gazdasági életben játszott szerepét természetesen sokféleképpen lehet értékelni. Sokak szerint a külföldi tőke tömeges beáramlása a gazdasági átalakulás legfontosabb tényezője, egyben a magyar nemzetgazdaság világgazdasági integrációjának is meghatározó eleme - egyben európai uniós tagságunk előfeltételeinek leghatékonyabb megteremtője, kialakítója. Mások szerint a magyar gazdaság „kettészakadt", duális szerkezetűvé vált, miután a külföldi tulajdonú cégek a magyar gazdaságba nem integrálódtak, a „magyar" gazdasági szereplőktől elkülönülten, szinte enklávékba zárkózva tevékenykednek. Nézzük először a tényeket! A 8. táblázaton jól látható tendencia, hogy a külföldi tőke a teljes körű, de legalább többségi tulajdonlásra törekszik, a kisebbségi külföldi tulajdon pedig egyre inkább a szabályt erősítő kivétellé degradálódik. Nem meglepő, hogy a részben vagy egészben külföldi tulajdonú társaságok összes saját tőkéjének a 86 százaléka van külföldi tulajdonosok kezében. Külföldi érdekeltségű társaságokban foglalkoztatják a feldolgozóipari alkalmazottak több mint 61 százalékát, a kereskedelemben ugyanez az arány 14 százalékos, míg a szálloda- és vendéglátóiparban 2,7, a szállítás és távközlés területén pedig 5,1 a külföldi tulajdonú cégek által foglalkoztatottak aránya. (Az utóbbi három ágazatban azonban a külföldiek elsősorban a hasznot hajtó jövedelmeket biztosító vezető beosztásokat töltik be.) Jellegzetes tendenciát tükröz a táblázatban vastagon szedett gépipari sor: 1996— 1998 között a gépiparban foglalkoztatottak száma 231 862 főről 220 722 főre csökkent, eközben a külföldi tulajdonú gépipari cégeknél foglalkoztatottak száma 84 965-ről 121 312 főre nőtt, minek következtében a gépiparban foglalkoztatottak között a külföldi cégeknél dolgozók aránya két év alatt 16,5-ről 21 százalékra emelkedett. (Lásd: 9. táblázat.) A külföldi cégeknél foglalkoztatottak átlagkeresete lényegesen meghaladja a hazai cégek alkalmazottaiét: a nemzetgazdaság egészében ez a különbség 1997-ben 47,2 százalék, 1998-ban pedig 46, 98 százalék volt.4 A gépiparban ez a különbség rendre 18,66 és 15,1 százalék volt, a kereskedelemben ugyanakkor a külföldi cégek alkalmazottai 1997-1998-ban 72,4, illetve 82,1 százalékkal voltak az ágazati átlag fölött.5 Még kirívób10 Külpolitika
