Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Magyarország a világgazdaságban voltaképpen sokkal kisebb vonzerőt gyakorolt a külföldi befektetőkre mint azt gondolhatnánk, ugyanakkor a feltételezettnél nagyobb lehet a kormányzati gazdaságpolitikai hatása - talán elsősorban a gazdaság liberalizáltságát, a regulációs környezetet meghatározva. Nem következett be az áttörés Szlovákia és Szlovénia esetében: Szlovákia az 1998. évi kiugró, 566 millió dolláros működőtőke-import után 1999-ben (az előzetes adatok alapján) visszaállt a korábbi, 300 millió dolláros éves szintre. Szlovénia - minden gazdasági sikere és előre haladó világgazdasági integrációja ellenére - 1998-ban különösen rossz tőkevonzási teljesítményt mutatott - 165 millió dolláros közvetlen külföldi befektetés tömeggel - de az 1999. évi 300 millió dollárra becsült tőkeimport is alacsonyabb az 1997. évinél, ez pedig semmiképpen sem tükrözi az ország relatív regionális fejlettségét. A délszláv térség politikai nyugtalanságai közepette legfeljebb pozitív meglepetésnek tekinthető Horvátország 500-800 millió dolláros tőkevonzási teljesítménye, ami nagyjából megfelel Csehország és Lengyelország 1993. évi tőkeimportjának. Bulgáriában és Romániában, az EU két balkáni társult tagországában 1997-ben gyorsultak fel e folyamatok: az orosz gazdaságról valamelyest leválni képes Bulgáriában a gazdasági liberalizáció és a külföldi befektetések támogatása következtében 1997-ben s a korábbi évekhez képest megötszöröződött a müködőtőke-import, ez ugyan 1998-ban valamelyest csökkent, de az 1999-es évre vonatkozó előzetes adat - 700 millió dollár - szerint a növekedés nem torpant meg. Románia hasonlóan látványos fejlődést mutatott ugyanebben az időszakban: 1997-ben, teljesen egyértelműen a bekövetkező politikai változások hatására, 1200 millió dollárra ugrott a külföldi közvetlen befektetések éves összege, amit 1998-ban 2 milliárd dollárt is meghaladó csúcsteljesítmény követett. Az 1999. évi, 1,5 milliárd dolláros romániai működőtőke-import azt mutatja, hogy a külföldi befektetők Románia-képe 1997-ben valóban jelentősen megváltozott, és ez a jelentős többletbefektetésben realizálódó megítélés a politikai (kormányzati) viszonyok változatlansága esetén tartós lehet. Annál is inkább, mert a román kormány 2000 legelején újabb liberalizációs és befektetésösztönző intézkedésekről döntött, ugyanakkor deklarálta a privatizáció felgyorsításának igényét és azt, hogy a román kormányzat szívesen látja a külföldi befektetők privatizációban való részvételét. Az 1998. évi pénzügyi válság súlyosan visszavetette az orosz működőtőke-importot. Az 1995-96. évi 2000-2500 millió dolláros működőtőke-import is eltörpül az ország nagysága, a természeti kincsekkel és az emberi erőforrásokkal való ellátottsága által indokolt mérték mellett - noha ez az érték is nagyságrenddel volt nagyobb a korábbi évek átlagánál s még az 1997-ben regisztrált 6200 millió dolláros működőtőke-import sem volt túlméretezettnek tekinthető; ám az 1998-as pénzügyi válság hatására 1998-99- ben az orosz működőtőke-import az 1995-96-os szintre esett vissza. Alapvetően ezzel magyarázható, hogy közép- és kelet-európai térség egészében 1998-99-ben alig nőtt a működőtőke-beáramlás mértéke. (3-4. táblázat.) 2000. ősz-tél 7
