Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 3-4. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Csáki György - Pitti Zoltán: Magyarország a világgazdaságban-a nemzetközi működőtőke-áramlás tendenciái
Csáki György-Pitti Zoltán héz ma megmondani, mi áll az 1998-99-es megnövekedett tőkevonzási teljesítmény hátterében. A nemzetközi sajtó természetesen bőven tárgyalja és tárgyalta mindig is azokat a fel- vásárlási akciókat, amelyek révén például több kereskedelmi bank került főként külföldi tulajdonba, van azonban egy olyan jelenség, amelyre a Cseh Köztársaság tavaly és tavalyelőtt jó példát szolgáltatott, de teljesítménye így is nehezen megmagyarázható. 1998-99 a régión, az országcsoporton belül jelentős átrendezéseket hozott, amelyek megingatták Magyarország - korábbi vitathatatlan - regionális vezető pozícióját. Mindenekelőtt Lengyelország tőkevonzási teljesítménye nőtt meg és látszik immár stabilizálódni az 1996-97. évi 4-5 milliárd dollár után immár 7 milliárd dolláros éves tőkeimport közelében.3 A Cseh Köztársaság tőkevonzási teljesítménye is ugrásszerűen megnőtt 1998-99-ben: a korábbi meglehetősen szerény teljesítményeket követően - amikor is a régió éltanulójának tekintett Csehország 1993-94-ben 650 és 900 millió dollárnyi működő tőkét vonzott, de 1996-97-ben sem többet 1,4 milliárdnál (csak a Skodához kapcsolódó beruházások beugrása miatt ugrott fel ez a szám 2, 5 milliárdra) az elmúlt két évben 3 milliárd dollár közelében látszik rögzülni a cseh működőtőke-vonzási teljesítmény. Az elmúlt tíz év Közép-Európában (egyszerűsítsük le ezt a CEFTA-országokra) áramló működő tőke adatainak elemzéséből, az idősorok összehasonlításából az az alapvető és egyértelmű következtetés adódik, hogy semmilyen összefüggés nincs az érintett ország makrogazdasági teljesítménye, így gazdasági növekedése, költségvetési és fizetésimérleg-egyensúlya, valamint a működőtőke-vonzási teljesítménye között! Magyarország éppen abban az időszakban vonzotta regionális versenytársaihoz képest abszolút összegében is kiemelten a legnagyobb mennyiségű működő tőkét, 1995—96-ig, amikor az ország makrogazdasági teljesítménye talán a legrosszabb volt régiónkban. A Cseh Köztársaság alig-alig vonzott külföldi működő tőkét abban az időszakban, 1995—96-ig, amikor pedig a Klaus-kor- mány az egész nyugati világ kedvence volt - ami ugyan félreértésen alapult, mégis inkább azt valószínűsíthette volna, hogy a befektetők elhiszik, amit saját kormányuktól, illetve sajtójuktól nap mint nap hallanak. Ezzel szemben a cseh működőtőke-vonzási teljesítmény akkor ugrott meg 1998-ban, s maradt - az előzetes adatok alapján - az előző évi magas szinten 1999-ben is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy „a király meztelen" a cseh nemzetgazdaság súlyos makro- és mikrogazdasági problémákkal küzd. Ugyancsak nem érthető, hogy - főként az 1995-ös kiugróan sikeres év után - miért csökkent Lengyelország népszerűsége éppen azokban az években, amikor az ország 6-7 százalékos gazdasági növekedést produkált, s amikor a régió legnagyobb piacának bővülése még ezt a különösen magas dinamikát is meghaladta. A pontos válasz megtalálásához egyrészt valószínűleg több időre van szükség, másrészt« legnagyobb valószínűséggel néhány nemzetközi nagyvállalat befektetési stratégiáját elemezve kerülhetünk a legközelebb a kérdés megválaszolásához. Mindenesetre furcsa, hogy a makrogazdasági teljesítmény, „az országimázs" 6 Külpolitika
