Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Varga György lyással rendelkező államok - támogatását megszerezni. E téren meghatározó, hogy egy- egy magyar kezdeményezés, javaslat milyen mértékben képes magán hordozni a szövetség valószínűsíthető, az adott problémára vonatkozó érdekeltségét. Célszerűnek látszik a multilaterális diplomácia NATO és EU szövetségi kereteken kívüli - ENSZ, EBESZ, ET - fontosabb területem (nukleáris leszerelés, rakétatechnológiai kérdések, vegyi fegyverek betiltása, általában a proliferáció kérdései, hagyományos fegyverek csökkentése, migráció, környezetvédelem stb.) olyan nemzeti koncepciók kidolgozása, melyek - nemzeti érdekeink alapján, szövetségeseink törekvéseinek figyelembe vételével - kiszámítható, az általános nemzetközi értékeket rövid távú előnyökért nem feladó, kiegyensúlyozott diplomáciai tevékenység folytatását biztosítják. Az európai hatalmakkal való szorosabb együttműködés a kétoldalú kapcsolatokban biztosítható. A Magyarországnál nagyobb nagyságrendű országokkal való egyeztetés nélkülözhetetlen azon esetekben, amikor a nemzeti, az európai és atlanti érdekek ütközése elkerülhetetlen. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a multilaterális diplomácia különböző fórumain - nem a konkrét ügyekhez kapcsolódó álláspont alapján - tartósan az egyik félhez csatlakozzunk, ezzel formálisan is választva a főbb európai hatalmak által képviselt külpolitikai, biztonságpolitikai elvek, stratégiák között. A szövetségesi lojalitás szem előtt tartásának és a nemzeti érdekek képviseletének egyszerre kell jelen lennie külpolitikánkban. A regionális érdekek és szempontok felvállalása lehetőséget nyújt a nemzeti érdekek közvetett képviseletére, a szomszédságpolitika kedvező alakítására is, egyben eszközt jelenthet az európai és az atlanti érdekek közötti ütközések csökkentésére. A középeurópai térség érdekei képviseletének vállalása, a regionális együttműködésben meglévő mozgástér aktív kihasználása, a határon átnyúló kapcsolatok mindenoldalú erősítése európai méretekben is pozitív megvilágításba helyezi a határon túli magyarság érdekében végzett külpolitikai szerepvállalást. Az aktív regionális politika folytatása - mint a mindhárom külpolitikai prioritást kiszolgáló univerzális eszköz - nemcsak érdekünk, hanem uniós elvárás is, melynek folytatása nem az európai integráció alternatívája, hanem azt kiegészítő és támogató eszköz. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a szomszédos országok integrációs folyamatainak. Döntési helyzetből (NATO) a jóhiszemű objektivitásnak, az integrációs folyamatok támogatásában pedig az európai értékek következetes felvállalásához kötött segítségnyújtásnak kell dominálnia. Kommunikációs stratégiánkban meg kell jeleníteni, hogy nemzetpolitikai érdekeink egybeesnek a demokratikus Európához fűződő nemzetközi érdekekkel. Láttatni kell, hogy az európai elvárásoknak megfelelő jogállami gondolkodással, a környezetétől eltérő hagyományokkal és ismeretekkel rendelkező határon túli magyar közösségek alkalmasak az európai értékrend közvetítésére, közvetetten azon társadalmi-gazdasági folyamatok kezelésében működnek közre, melyek az új típusú kockázati tényezőket jelentik mind a 20 Külpolitika
