Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Dankovics László - Pataki Gábor Zsolt: Clemenceau és Magyarország

Clemenceau és Magyarország Egy feltételezett gyűlölködés és ami mögötte van Dankovics László-Pataki Gábor Zsolt Georges Clemenceau alakja a különböző ábrázolásokban E gy francia számára különösnek tűnhet az a kérdés, hogy milyen kapcsolat van Georges Clemenceau és Magyarország között. Egy magyar számára viszont ko­rántsem. Az első világháború után Magyarország elszenvedte azt, amit a nemzeti emlékezet a legnagyobb történelmi tragédiának nevez a török invázió óta, nevezetesen az általunk büszkén „ezerévesnek" titulált magyar állam feldarabolását az 1920. június 4-i triano­ni szerződés alkalmával. Ezzel a szörnyű sokkhatással szemben, mely a magyar nyel­vű lakosság egyharmadát választotta le Magyarországról és azt a szomszédos orszá­gokhoz csapta kisebbség gyanánt, a magyar képzelet egy mentális képzetrendszert épí­tett fel, hogy ne feledje el ezt a földet és ezeket az elvesztett testvéreket. így a revizio- nizmussal egy politikai program formálódik ki (cél: a szerződés módosítása), mialatt az ábrázolásokban az elvesztett egység és múlt (hiszen a múlt is elveszett a történelmi területek elvesztése következtében) dicsőítésére, illetve a vétkesek felkutatására hivatkoz­nak. Clemenceau ezek közé a megjelölt vétkesek közé kerül (a szomszédos országok - Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia - politikai személyiségeivel együtt). 1919-ben valójában Clemenceau nemcsak a békekonferencia elnöke és az egyik legbefolyásosabb tagja, de ő az egyedüli a szövetséges államok vezetői között, akinek van valamiféle el­képzelése Közép-Európa jövőjéről (még ha egy olyan projektről is van szó, mely fran­cia hegemóniát biztosítana a térségben). Ez a terv Magyarország kizárásával és kemény bánásmódban való részesítésével valósul meg. A háború utáni magyar ábrázolások így Trianon felelősségét az erős és vitatott személyiségű Clemenceau-ra hárítják. Clemenceau imázsa mint Magyarország ellensége gyorsan megjelenik. Mindemellett, manapság a legtöbb magyar számára Georges Clemenceau neve isme­retlenül cseng. Általában a populista ábrázolásokban nem nevezik meg név szerint azo­kat az alakokat, akik a trianoni szerződést előkészítették. Inkább általában véve vádol­160 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents