Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Magyarország külpolitikai mozgástere változataik tartalmi elmélyítését. A Balkán stabilizációjához fűződő kiemelt nemzetközi érdekek miatt új lehetőségek nyílnak a Bulgáriával, Bosznia-Hercegovinával és Macedóniával valókapcsolatok aktivizálásában. A politikai kapcsolatok határozott építése térnyerést biztosíthat a gazdasági dimenzió számára az újjáépítés, a megélénkülő piacokból való részesedés terén. A délszláv térség stabilitásának fenntartásához a NATO jelenlétére katonai okokból, az EU ottlenlétére gazdasági okokból hosszú távon szükség lesz, ami meghatározza az integrációs szervezetekben való magyar szerepvállalás alapvető irányait. A posztszovjet térség ellentmondásos fejlődése, az alapvetően Oroszországhoz és Ukrajnához kötődő európai biztonságpolitikai kockázatok Magyarország mint szovjet utódállammal határos közép-európai ország szerepét is felértékelik. 5.1. A NATO-tagság eddigi tapasztalatai Egyéves NATO-tagságunk tapasztalatai pozitívak és megerősítik választásunk helyességét. A koszovói konfliktus igazolta, hogy tagságunk olyan szintű biztonsági garanciát jelent, amelyet más módon nem lennénk képesek elérni. A tagság kedvező hatású Magyar- ország fejlődése és nemzetközi súlya szempontjából, hozzájárul azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének gyorsítását eredményezik. Szövetségi tagságunk növelte régióbeli súlyunkat, bővítette külpolitikai mozgásterünket, ugyanakkor a közösségi döntésekben történő részvétel növelte a magyar külpolitika nemzetközi és nemzeti felelősségét. Bebizonyosodott, hogy a NATO-n belüli kohézió érdekében áldozatokat is kell hozni, melynek komoly kihatásai lehetnek a folyamatos belpolitikai egyensúly fenntartására is. A közös NATO álláspont védelme érdekében Magyarország a kétoldalú kapcsolatok - alapvetően orosz belpolitikai okok által meghatározott - átmeneti elhidegülését is vállalta Oroszországgal szemben. Az új helyzet érdemi beleszólást biztosít az európai biztonság ügyeibe, közvetett módon az általános európai trendek alakításába, a nemzeti érdekek hatékonyabb képviseletére. Számottevő tapasztalatra tettünk szert a NATO-n belüli konszenzusépítés technikájáról, mely lehetőséget biztosít az EU-tagsággal járó sokrétű, multilaterális külpolitikai tevékenységre való elkészülésre. A tagság elősegítette politikai és katonai együttműködésünket a visegrádi régióban és azon szomszédainkkal, amelyek deklarált célja a NATO-hoz való csatlakozás. Az új tagok felvételéhez kapcsolódó szavazati jog, a katonai szövetség további fejlődésére (bővítés üteme, ideje) való közvetlen ráhatás lehetősége felértékelte Magyarország szerepét közvetlen környezetében. A NATO struktúrájába való magyar integrálódás alapvetően eredményesnek minősíthető. A tagsági követelmények teljesítése felgyorsította (kikényszerítette) a szükséges haderőreform tervezését és végrehajtását, a nemzeti haderő modernizálását. Elősegíti egy 2000. tavasz-nyár 15
