Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Varga György olyan szemlélet kialakulását, amely egy képességorientált, korszerű, fenntartható és hatékony haderő kialakításához szükséges. A nemzetközi együttműködés szakmai segítséggel párosuló igen magas elvárásai hozzásegítenek a minőségi szemlélet további elterjedéséhez; NATO-partnereink már rávilágítottak azokra a területekre, ahol halaszthatatlan előrelépésre van szükségünk. 5.2. Az EU-integráció tapasztalatai A kilencvenes évek közepére az integrálódó Európa politikai és gazdasági súlya jelentősen megnőtt, az integrációs folyamatba való bekapcsolódás Közép-, Kelet- és Dél- Európa országai számára is követendő példává, a külpolitikai stratégiák alapelemévé vált. Közép-Európa országai esetében az EU-integrációs érettség a gazdasági teljesítőképesség, a demokratikus átalakulás fokmérője lett, és ez új távlatokat nyitott az európai értékrendtranszfer működtetésében, a kétoldalú kapcsolatok keretei között sokáig vitatott elveket általánosan elfogadottá tett. A közös kül- és biztonságpolitika intézményével minőségi változás következett be az európai integrációban, melyet a balkáni válságok sorozata (a közösségi szintű kezelés szükségessége) tovább erősített. Az Európai Unió regionális tevékenységében, stratégiai céljaiban és nemzetközi törekvéseiben vízválasztónak tekinthető a koszovói válság, amely alapvető hatást gyakorolt az unió stratégiai szemléletmódjára. A kiterjedtebb szerep- és felelősségvállalás kényszere mind politikai mind pedig katonai-biztonságpolitikai oldalról új megközelítést igényelt az EU részéről, s koncepcionális változások kiindulópontjává vált magát a bővítési folyamatot illetően is. A CFSP biztonságpolitikai vetületének megerősítése szükségessé teszi a közös kül- és biztonságpolitika operatív döntéshozatalának előtérbe kerülését, ami a kormányközi jelleg rovására erősítheti a CFSP föderális elemeit. Az EU a bővítési koncepcióban, illetve a már elfogadott Oroszország- és Ukrajna-stra- tégiában, a kidolgozás alatt lévő Nyugat-Balkán és a Földközi-tenger térsége stratégiákban megnyilvánuló európai kapcsolatépítési törekvések mellett a világ más térségeiben is a korábbiaknál lényegesen aktívabb tevékenységet fejt ki. Különösen érvényes ez Ázsiára (azon belül is Kelet- és Délkelet-Ázsiára), de növekedett az afrikai és a latin-amerikai kapcsolattartás intenzitása is. A kereskedelempolitikai és emberi jogi viták ellenére a fejlődő világban az egységesülés jeleit mutató közös európai kül- és biztonságpolitikára az Egyesült Államok egyoldalú dominanciájának fontos ellensúlyaként tekintenek, s ezen államok e megközelítésben is készek az együttműködésre. A Koszovó utáni uniós stratégia alaptétele szerint szükséges az integrációs perspektíva felmutatása az EU-csatlakozást célként megjelölő és a politikai kritériumokat teljesítő (illetve teljesíteni szándékozó) valamennyi európai ország számára. Ezzel elérhető az, hogy a válságövezetek országai is kötődjenek az európai politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok fő sodrához. Az integráció különböző fázisai a csatlakozási krité16 Külpolitika
