Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - TÍZ ÉV UTÁN - Csaba László: Ellenpontok-a magyar és az orosz rendszerváltozás egy évtizedes egybevetése

Ellenpontok - a magyar és az orosz rendszerváltozás egy évtizedes egybevetése kulturális kényszerzubbony tette lehetetlenné, hogy az állami duma 1998 júliusában a legelemibb stabilizációs intézkedéseket se hagyja jóvá (a krízis előestéjén)? Valóban „el­képzelhetetlen" volt (a koreai 58 és a brazil 90 Mrd dolláros mentőöv megszavazása közötti időben), hogy a nyugati hatalmak negyedekkora pénzügyi csomag folyósításá­ról esetleg mégis meg tudtak egyezni, még amíg megmenthették volna Kirijenko kormá­nyát? Történelmi tényezők magyarázzák, hogy 1998 nyarán érték el az olajárak negyed- százados (!) mélypontjukat? Vajon Jelcin, Zjuganov vagy Berezovszkij indította el az 1997— 99 közt az összes feltörekvő piacot megrázó tőzsdei láncreakciót? Törvényszerű volt-e, hogy az átalakulás győzteseinek koalíciója csak 2000 tavaszára állt újra össze, és akik a legtöbbet profitáltak a helyzetből, azok hagyták cserben (adócsalásukkal) a reform­párti kormányt? Hacsak nem tudjuk valamilyen objektív (külső szemlélő által is belátható) alapon mind­eme kérdéseket igenlően megválaszolni, akkor igen nehezen vitatható az egyes időszak­ban a politikai játszmát alakítók által meghozott szabad és valamilyen szempontból racionális döntések folyamatbefolyásoló szerepe. Ha nem fogadjuk el a determinista történetfelfogás legsekélyesebb változatát jelentő „min­den eleve úgy volt szükségszerű (eleve elrendeltetett), ahogy történt" érvelést (ami Orosz­országban elég elterjednek mondható), akkor nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a felsorolt - és néhány más - fordulópontok esetében is versengő megoldások voltak ismer­tek, s a közszereplők ezek közül választva hozták létre a végeredményt.11 Egyetlen példá­nál maradva: ha Dél-Korea 1997-ben 57 Mrd dolláros, Brazília 1999.1. negyedévében 90 Mrd dolláros áthidaló hitelcsomagot kaphatott, akkor se politikai, se pénzügyi okok nem tették (volna) eleve lehetetlenné a hasonló méretű orosz pénzügyi csomagtervet (a ténylegesen nagy késéssel jóváhagyott és kétharmadrészt eleve lehívhatatlannak bi­zonyult 17 Mrd dolláros IMF csomag alternatívájaként). Ez nem jelenti az, hogy az ef­féle mentőakciókat általában és a konkrét orosz esetben a bölcsesség és a tudomány csúcspontjának minősítnénk. Az azonban aligha kétséges, hogy 1998 augusztusában (nem áprilisban) a 4,8 Mrd dollár túl kevés volt és az is reménytelenül későn érkezett. 6. A külföldi segély kártékony lehet. Miközben a nemzetközi vitákat - és a nemzetközi kap­csolatok irodalmát - legkésőbb 1986 (és legkorábban 1953) óta az a kérdésfölvetés ural­ta, hogy miképp támogathatná „a Nyugat" partnereit, a „reformerőket", érdemes kiemel­ni, hogy ez a hangütés eleve mellőzi a gazdaságtörténeti tapasztalatokat, méghozzá a Dél-Olaszországtól Kelet-Németországig terjedő körben. A két példa csak a legismertebb azon esetek közül, ahol tartósan járadékfüggő, élősdi gazdaságszerkezetek és megha­ladásuk helyett fönntartásukhoz kötődő ösztönzők jöttek létre. Ennek föltétele mindkét eset­ben egy olyan nagy testvér léte, aki hajlandó állni a számlát, bármekkora legyen is az. Ebből a szempontból a magyar átalakulás előnye - és nem hátránya12 - az, hogy ef­féle külső segítségre nem számíthatott. A vissza nem térítendő egyoldalú segélyek nagyság­2000. tavasz-nyár 153

Next

/
Thumbnails
Contents