Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - AZ ATLANTI SZÖVETSÉGBEN - Varga György: Magyarország külpolitikai mozgástere, beilleszkedés a NATO-ba és az EU-ba
Varga György tene szövetségeseinknél és szomszédainknál, negatívan hatna a magyar-orosz viszonyra, jelentős és nem visszatérülő anyagi kihatásokkal járna. Fentiek figyelembe vételével - megítélésem szerint - a magyar külpolitika érdekelt:- az EU-integráció töretlen továbbvitelében, melynek során az unió belső reformfolyamata nem akadályozza a bővítés folyamatát;- a közép-európai régió belső stabilitásának erősítésében, a politikai stabilitás exportjában;- az atlanti és az európai intézmények minél szorosabb együttműködésében;- az egyes nagyhatalmak által fémjelzett törekvések közötti altematívaválasztás kényszerének elkerülésében;- abban, hogy a NATO megújításával (bővítés, szerepkör) párhuzamosan és nem annak alárendelten, európai és atlanti érdek-összeütközések nélkül menjen végbe az önálló európai védelmi politika kialakítása; továbbá abban, hogy az európai védelmi dimenzió kiépülése erősítse a transzatlanti kapcsolatot továbbá a NATO és az EU közötti együttműködést;- abban, hogy az önálló válságkezelő képességek létrehozásának és az önálló európai védelmi kapacitások kiépítésének problémaköre ne vezessen az EU belső fejlődésével kapcsolatos viták felélénküléséhez;- a környezetünkben zajló folyamatok befolyásolására vonatkozó képesség folyamatos fenntartásában;- abban, hogy szomszédaink az integrációs feltételek mielőbbi teljesítésével az EU és a NATO tagjaivá váljanak - a kritériumok gyengítése nélkül. 5. Magyarország szerepvállalása, kötelezettségei Magyarország kötelezettségeinek teljesítése és nemzeti érdekeinek érvényesítése szorosan kötődik az Európában zajló fő folyamatokhoz, a közép-európai térség fejlődésének sajátos körülményeihez, hazánk nemzetközi szerepéhez. Európában közvetlen környezetünk ellentmondásokkal és társadalmi konfliktusokkal teli állapotán túl a Balkán és a szovjet utódállamok állapota jelenti a fő veszélyforrást. Magyarország, mint a mindkét hadászati iránnyal határos NATO-peremország és EU-tagjelölt e területen kap kiemelt figyelmet. A nyugat-kelet irányú értékrendtranszfer működtetésében való részvétel, az integrációs szervezetek bővítéséből fakadó, a kelet-európai országokat politikai és gazdasági téren érintő problémák kezelésében való közvetlen érintettség folyamatos feladatot jelent a magyar külpolitika számára. Szövetségeseink részéről növekvő igénnyel számolhatunk a délkelet-európai térséghez kapcsolódó magyar szerepvállalás terén, mely objektív feltételként determinálja a magyar-olasz, magyar-horvát, magyar-szlovén együttműködés, illetve multilaterális 14 Külpolitika