Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)

2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja

Az Európai Unió döntéshozatali reformja

A tagok politikailag függetlenek, saját hazájukban élnek és dolgoznak, elsősorban csak a bizottsági rendezvényekre látogatnak Brüsszelbe. Fizetést nem kapnak, de szerény juttatásban részesülnek.

Az ESC erőssége a lobbizás; tevékenységét az elnök, az öt alelnök és a három képviseleti csoport mindegyikéből delegált 12-12 (összesen 36) fős iroda és az állandó munkatársi gárda szervezi. Az elnököt az ESC saját tagjai közül választja, egyéb tisztség- viselőkkel együtt, kétéves megbízatással. Az állandó munkatársak irányítása a főtitkár feladata; az ESC-nek és a Régiók Bizottságának mintegy 50 fős közös titkársága van.

Az ESC a civil szervezetek érdekképviselete keretében kapcsolatot tart a tagállamok munkaadói, munkavállalói és különböző szakmai szervezeteivel. Jelenleg 222 tagja van, akiket a tagállamok érdekképviseleti és kormányszervei javaslatára a Tanács nevez ki négyéves időtartamra, ami megújítható. A tagállamok delegálják jelöltjeiket e bizottságba, a következő megoszlás szerint:

Ausztria

12

Belgium

12

Dánia

9

Egyesült Királyság

24

Finnország

9

Franciaország

24

Görögország

12

Hollandia

12

Írország

9

Luxemburg

6

Németország

24

Olaszország

24

Portugália

12

Spanyolország

21

Svédország

12

Összesen

222

A Bizottság számításai szerint az ESC-nek a 13 új tagállam belépését követően 370 tagja volna; a Bizottság javasolja a létszám csökkentését vagy befagyasztását a mostani szintre. Ebben az esetben Magyarországra 7 tag jutna. E civil jellegű, csupán tanácsadói hatáskörrel rendelkező, az EU költségvetését alig terhelő szervezet létszámának elméletileg nem kellene különösebb vitát kiváltania, ha nem kapcsolódnék az EU nem kielégítő „polgárközeliségének" és főleg a továbbiakban részletesn kifejtett regionális problémáinak kérdéseihez.

A magyar érdekvédelmi szervezetek és az ESC közötti kapcsolatok hivatalos csatornákba terelésének és intézményesítésének kérdése már 1993-ban felvetődött. 1997 februárjában megalakult az Érdekegyeztető Tanács és az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának (ÉT- ESC) Konzultatív Vegyes Bizottsága.

2000. tavasz-nyár

127