Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2000 (6. évfolyam)
2000 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Izikné Hedri Gabriella: Európai Unió döntéshozatali reformja
Iziknc Hedri Gabriella lejtik hozzáfűzni, hogy akkor 6 országra jutott 9 fő, most 28-ra 28, miközben az integráció tevékenységi köre nagy mértékben növekedett. Az IGC első két hónapja során a túlnyomó többség amellett foglalt állást, hogy valamennyi tagállamból legyen egy bizottsági tag 7. 3.5. A döntések előkészítésében részt vevő egyéb intézmények Mint azt korábban tárgyaltuk, a döntések előkészítésében lényegében valamennyi tagállam érdekelt intézménye részt vesz. A Tanács ülésére felkészülő miniszterek természetesen igénybe veszik minisztériumaik munkatársait, konzultálnak államuk további érdekelt minisztériumaival, parlamenti bizottságokkal, pártokkal, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Az EU további döntés-előkészítő intézményei közül különös figyelmet érdemel három bizottság és a Tanács Titkársága. 3.5.1 Az Állandó Képviselők Bizottsága Az EU mellett Brüsszelben valamennyi tagállam, a társult országok és kívülálló államok is nagykövet által vezetett diplomáciai képviseletet tartanak fenn. A tagállami képviseletek nagyköveti beosztású vezetőiből s azok helyetteseiből alakult meg az Állandó Képviselők Bizottsága (ismert francia rövidítése: COREPER). A római szerződés erről még nem szólt, a COREPER-t a gyakorlat hívta életre, s több évtizedes tevékenységét követően az amszterdami szerződés „szentesítette". A COREPER feladata a Tanács üléseinek előkészítése, mindazoknak a feladatoknak ellátása, amelyekkel a Tanács megbízza, így a Bizottság javaslatainak elbírálása, értékelése is. Szakértők bevonásával mintegy 250 munkacsoportja működik. Az Állandó Képviselők Bizottságát egyúttal az EU és a tagállamai közötti fontos kapcsolattartónak is minősítik. A COREPER-t kormányközi, s nem integrációs szervezetnek minősítik, így például a Bizottság intézményi reformvéleményében nem is szerepel. Következésképpen működése az eddigieknek megfelelően folytatódik, a kibővítéssel természetesen növekedik tagjainak száma. 3.5.2 A Gazdasági és Szociális Bizottság A Gazdasági és Szociális Bizottság (angol rövidítése ESC) a római szerződés keretében alakult meg. A Bizottságnak és a Tanácsnak konzultálnia kell az ESC-vel a szerződés által meghatározott - például általános szociális, regionális vagy környezetvédelmi jellegű és hatású - kérdésekben, de egyéb ügyekben is kikérhetik a véleményét. Az ESC állásfoglalása nem kötelező érvényű. Az amszterdami szerződés annyiban erősítette meg szerepét, hogy konzultálhat vele az Európai Parlament is. 126 Külpolitika
