Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Kiss J. László: "Új világrend" felé, avagy az állam és a globalizálódás változó viszonya
Kiss J. László cselekvés potenciálja képes befolyásolni egy lineárisnak feltételezett fejlődést és a globalizációval szemben az állam természetének változása és a fragmentáció új forrásai korrekciós hatást gyakorolhatnak. Sokkal realisztikusabb, ha a globalizáció és az állam között az „új alkalmazkodás időszakának" kialakulását feltételezzük, amelyben „új egyensúly" alakul ki, és egyik sem kerekedik a másik fölé.40 Elég csupán a „versengő" vagy a már említett „virtuális államra", avagy az állam és a globalizálódás kölcsönhatásával azonosítható „globalizáló állam" fogalmaira utalni. Schölte arra mutat rá, hogy a globális piacok, a „szupraterritoriális tér keletkezése" nemhogy nem jelenti az állam végét, hanem a „globalizáló államok" a kölcsönös függőség szoros kapcsolatát alakítják ki a „globális kapitalizmus" többi szereplőivel. A „globalizáló" posztmodem állam szupraterritoriális alkotórészekre tett szert, s úgy tűnik, hogy a államközi erőszak-alkalmazás területeiről kivonult. Ugyan befagyasztotta vagy legalábbis csökkentette társadalombiztosítási szolgáltatásait, veszített demokratikus potenciáljából, de egyidejűleg arra törekszik, hogy a multilaterális kormányzás intézményeinek potenciáljával megsokszorozza erejét.41 A globalizáció új gazdasági földrajzot teremtett és ez a kormányok belső szuverenitását korlátozza. Azonban az államok az elzárkózó intervencionizmus mellett inkább az offenzív nyitás politikáját alkalmazzák: az állam egyfajta transzmissziós szíj a nemzeti és a globális szint között. Kevés jel mutat arra, hogy a transznacionális tőke és az állam ellentmondásban lenne egymással, viszonyuk inkább kiegészítő jellegű. A tőke globalizálásában az államok aktív szerepet játszanak, s ebben a folyamatban maguk is „globális szereplővé" válnak A kormányok lehetővé teszik a globális cégoperációkat, a stratégiai szövetségek létrejöttét, a profitot biztosító tulajdongaranciákat, valutaszabályozást, megfelelő adókedvezményt és rugalmas munkajogi szervezeti kereteket stb. Ha az állam mint „globalizáló állam" nem támogatná a globalizáció folyamatát kedvezményekkel és a versengő dereguláció eszközeivel, úgy a globalizáció folyamata sem haladhatna olyan gyorsan előre. Az állam és a globalizáció kapcsolatát a változás és a kontinuitás jegyében célszerű vizsgálni.42 A folytonosság jegyében Schölte azt hangsúlyozza, hogy az állam és az államközi kapcsolatok érvényessége a kormányzati megállapodások területén változatlan a globalizálódás feltételei között is. A változás az állam jellegében, összetevőiben, a politikacsinálás folyamatában és tartalmában figyelhető meg. Számára a globalizálódás fő oka és következménye egyaránt a kapitalista politikai gazdaságtanhoz kapcsolódik, nevezetesen egyfelől a felhalmozási folyamatok dinamikájához, másfelől a kapitalizmus s ezzel az állam működésének módosulásához. Mindazonáltal más szerzőkkel együtt ő sem hagy kétséget afelől, hogy az állam „túléli" a globalizáló kapitalizmust, de számos területen különböző jellegű állammá válik. 64 Külpolitika
