Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Kiss J. László: "Új világrend" felé, avagy az állam és a globalizálódás változó viszonya
„Új világrend" felé, avagy az állam és a globalizálódás változó viszonya Kiss J. László Globalizáció - egy fogalom sokértelműsége A nemzetközi kapcsolatok XX. századi története jogosan idézheti fel a nagy ellentétek és paradoxonok, a költséges társadalmi kísérletek, az iparszerű tökéletességgel véghezvitt pusztítás és a kreatív, békés átalakulás példáit. Nem meglepő, hogy E. Hobsbawm a „rövid" XX. századot a „szélsőségek korszakaként" jellemzi,1 míg mások az események nagyobb, globális szinten megfigyelhető „kölcsönös összekapcsolódására", ám ezzel egyidejűleg a politikai folyamatok dezintegrációjára hívják fel a figyelmet.2 Nem kétséges, hogy a nemzetközi rendszer fejlődési dinamikája jól megrajzolható, a megosztottságok, majd azok megszűnésének és újratermelődésének a dialektikájában, nem kevésbé a nagyhatalmi államvezetés, a nemzetállamok univerzális ideológiai törekvéseinek a tükrében. Időről időre felmerültek egymástól eltérő jellegű univerzalizmu- sok, melyek az államok anarchikus, partikuláris világának túlhaladására és valamilyen „posztpolitikai" világegység létrehozására irányultak, legyen szó a proletár világállamról vagy a liberális szabadkereskedelmen és jogállami alkotmányon alapuló „világméretű konföderáció" megvalósításáról. lan Clark sajátos történeti megközelítésében a nemzetközi rendszer XX. században végbement változásait a „globalizáció" és a „fragmentáció" összefüggésében ragadja meg, hangsúlyozva, hogy a történelem a globalizációs és fragmentációs erők között oszcillált, anélkül hogy az egyik a másikat kioltotta volna.3 J. Rosenau a hidegháború utáni globális biztonság kérdéseit újragondolva a „lokalizáció" és „globalizáció" erőiről értekezik, hangsúlyozva, hogy közöttük nem csupán a növekvő egyidejűség, hanem - ami ennél fontosabb - a két folyamat között szoros kölcsönhatás érdemel figyelmet: a globalizáció erőinek minden növekedése a lokalizáció erőinek a gyarapodását vonja maga után és vice versa. A változásokat a terminológia is követni próbálja. Rosenau az ebből a kölcsönhatásból származó dinamika megjelölésére, az integráció és fragmen46 Külpolitika
