Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca? A nemzetközi rendszer kulturális terek hálózatából áll. E terekhez tényleges, illetve képzelt (imaginárius) közösségek tartoznak az utóbbi években határozottan erősödő kulturális csoportidentitásokkal. A rendszert - de magukat a tereket is - különböző törésvonalak hálózzák át, amelyek mentén kisebb-nagyobb konfliktusok robbanhatnak (robbannak) ki. A rokon kulturális terek nagyobb kulturális egységekbe - civilizációkba - szerveződnek. A civilizációk között számottevőek a különbségek. Eltérő a kulturális terekben a kultúrák „térerőssége". Esetenként rendkívüli módon felerősödik a kulturális csoportidentitás intenzitása vagy támadó - offenzív -, vagy védekező - defenzív - szándékból. Az adott civilizációkhoz tartozó kultúrák térerőssége egymást felerősítve a civilizáció igen erőteljes kulturális kisugárzását eredményezheti - például az iszlám civilizáció esetében. A geokultúra „geo" összetevőjének elemei - a tér, a peremvidék, a határ - nem csupán konkrét, földrajzi, hanem társadalmi összefüggésrendszerben is értelmezhetők és értel- mezendők. A tér nem csupán azt a földrajzi térséget jelölheti, amelyen a kulturális közösségek mindennapi élete bonyolódik, hanem azokat a színtereket, illetve mozgástereket, amelyeken az adott közösségek meghatározzák és kifejezésre juttatják identitásukat, azokat a küzdőtereket, amelyeken a versengés, rivalizálás kényszere nyomán az egymást összekötő és másoktól elválasztó identitások létrejönnek, és azokat a (társadalmi) élettereket, amelyek az adott csoportok társadalmi mozgását lehetővé teszik. Ezeket a tereket határok fogják közre, ahogyan határok övezik magukat a különböző csoportokat, közösségeket is. Ezeket a határokat mindenekelőtt maga a kulturális csoportidentitás hozza létre, fenntartásukban fontos szerepet játszanak a csoport intézményei és nem utolsósorban az állam, amelynek területén az adott csoport(ok) található(k). A globalizációval együtt járó deterritorializáció bizonyos szempontból maga hívta életre saját ellenreakcióját: a reterritorializációt, mégpedig gyakorta a kulturális csoportidentitásokhoz, ezek politikai síkon történő kifejeződéséhez kapcsolódóan. Mindez a geopolitika110 és a vele szorosan összekapcsolódó geokultúra szerepének látványos megnövekedését eredményezte. A geokultúra a kulturális terekhez konkrét földrajzi tereket is rendel s a kultúra globalizálódásával szemben a kultúra partikularizálódását, a kultúrák elkülönülését eredményezi. A multikulturalizmus napjaink nemzetközi rendszerének egyik alapvető sajátosságává vált. A mai anti(poszt)modemista multikulturalizmus kifejezetten a multikulturalizmus modernista narratívája ellenében bontakozott ki (amelynek lényege az volt, hogy a Nyugat a Civilizáció), s szélsőséges változata, a különbözőségi multikulturalizmus (difference multiculturalism) a kulturális nacionalizmus, a különbségek fetisizálása alapján a kultúrát az etnikai identitás és a politikai és intellektuális szeparatizmus eszközének tekinti.111 A kulturális identitás keresése és erőteljes hangoztatása, majd mindennek politikai síkra terelése kifejezetten antiuniverzalista, antiglobalista és antimodemista jelenség, amely egyfelől posztmodern, másfelől premodern motivációk alapján helyezkedik 1999. tavasz-nyár 27
