Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1999 (5. évfolyam)
1999 / 1-2. szám - GLOBALIZÁCIÓ - Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?
Rostoványi Zsolt Immanuel Wallerstein a nemzetközi rendszer hatalmas egyenlőtlenségeit látja az egyik legnagyobb létező problémának.104 Az etnopolitikai konfliktusok nemzetközileg elismert szakértője szerint minél nagyobb a verseny és minél nagyobbak az egyenlőtlenségek a heterogén társadalmak csoportjai között, annál hangsúlyosabb az etnikai identitás előtérbe kerülése, és annál valószínűbb nyílt konfliktusok kirobbanása.105 Steinberg azt vallja, hogy „az etnikai értékek és változások társadalmi tényezőkkel magyarázhatók", s az amerikai társadalmat elemezve arra a következtetésre jut, hogy az osztályegyenlőtlenségek, az osztálykülönbségek termelik újra az etnikai (a kulturális) határokat és különbségeket, s a pluralizmus nem csupán (nem is elsősorban) a tradíciók megőrzésétől függ.106 Komoly dilemmát jelent az a kérdés is, hogy az etnicitás, a kulturális különbségek megőrzése vajon elősegíti-e az adott társadalomba való integrálódást, az adott társadalmi struktúrában való előrejutást, vagy éppen ellenkezőleg: gátolja azt. Geokultúra A geokultúra szerepe a kilencvenes években két szempontból is megnövekedett. Egyfelől a kétpólusú világrend szétesése utáni nemzetközi rendszerben kitüntetett szerephez jutott a kultúra és a civilizáció, mint a nemzetközi rendszer alapvető folyamatait nagymértékben meghatározó - legalábbis azonban jelentősen befolyásoló - kategóriák, másfelől pedig átértékelődött a térség, a tér kulturális jelentősége. A politikum, a politikai cselekvés mindig valamilyen térséghez kötődik, a térség viszont egyúttal kulturális (avagy civilizációs) kategória is. Az összefüggés meg is fordítható, ugyanis nem csupán a térséghez rendelhető hozzá a kultúra, hanem a kultúrához is a térség. „A kultúra meghatározott földrajzi térséghez kötődik, ez a térség létezésének egyik nélkülözhetetlen eleme. (...) A kultúra elsődlegesen az emberek és a történelem által megmunkált, megszervezett földrajzi tér. Ezért vannak rendkívül időtálló kulturális határok, kulturális térségek."107 A globalizáció igen komoly hatást gyakorol a térre. A tér a globalizáció nyomán összeszűkül, a földrajzi távolságok lerövidülnek, a világ összezsugorodik. A termelés és a fogyasztás földrajzilag elkülönülnek egymástól, pontosabban a földrajzi térnek ebben a folyamatban egyre kisebb a szerepe és jelentősége. Az elektronikus kereskedelem, az elektronikus pénz, a „virtuális pénz"108 létrehozta az „elektronikus világpiacot"109 - milliárdok pillanatok alatt, a számítógép billentyűinek lenyomásával cserélnek gazdát, ráadásul teljességgel függetlenül termeléstől, befektetéstől vagy egyéb gazdasági tevékenységektől -, s a földrajzi teret egyre inkább felváltja a „kibertér". A vesztfáliai, a nemzetállamra, a territoriális szuverenitásra és a határokra - a geográfiai térre - épülő nemzetközi rendszer eróziójához kétségkívül hozzájárul a globalizációval együtt járó deterritorializáció. 26 Külpolitika
