Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezséri Kálmán Az Európai Parlamentet a tárgyalások előrehaladásáról a bizottság és az Európai Tanács folyamatosan tájékoztatja, s ezekkel kapcsolatban a parlament véleményt is nyilváníthat saját döntések formájában. A csatlakozási szerződéseket az Európai Parlament ratifikálja. Az Európai Tanács pozitív döntése és a csatlakozni kívánó ország kormányzatának a szerződést elfogadó határozatát követően kerülhet sor a szerződés ünnepélyes aláírására. A csatlakozási szerződés lehetővé teszi, hogy a bizottság, az Európai Tanács és a felvett országok a tárgyalások befejeződése és a szerződés életbelépése közötti úgynevezett átmeneti időszakban a kibővüléssel kapcsolatos intézkedéseket fogadjanak el. Ezek rendszerint az unió legfontosabb területein (mezőgazdaság, halászat, szállítás, nemzetközi kereskedelem) alkalmazott alapelveket szolgáló intézkedéseket érintik. Ezen túlmenően lehetőség van olyan intézkedések megtételére is, amelyekre a határozatok vagy a mellékletek nem térnek ki. A csatlakozási szerződés aláírását követően azt mind az unió tagországainak, mind a csatlakozó országoknak a saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően ratifikálniuk kell. A csatlakozni kívánó országoknál nemcsak parlamenti eljárásról lehet szó, hanem népszavazással történő elfogadásról is. A csatlakozások tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbi tárgyalásoknak nem mindig sikerült feloldaniuk az EU-tagországok és a csatlakozni kívánó egyes országok között felmerült valamennyi nézeteltérést. Többször előfordult, hogy a taggá válás után kiújult a vita a bizottság és az újonnan felvett állam között. Ennek legtöbbször az volt az oka, hogy eltérően értelmezték a megállapodásokat, a csatlakozási szerződések egyes speciális részleteit - ez a mezőgazdasági kérdésekben a leggyakoribb. Az ilyen viták forrása mindig az volt, hogy a tárgyalásokat sietve és egyes részletkérdések valódi tisztázása nélkül fejezték be. 4.4. A csoportdinamika veszélye a közép- és kelet-európai országok csatlakozási tárgyalásain A fent említett csoportdinamika problematikája egész biztosan megjelenik majd a közép- és kelet-európai országok csatlakozási tárgyalásai során. Ennek két alapvető okát lehet megjelölni: a) differenciálás a csatlakozni kívánó országok között, valamint b) az az ellentét, ami az 1997 júliusában nyilvánosságra hozott bizottsági értékelésben megnevezett hat ország mint az EU-kibővítés lehetséges első körének tagjai és az 1997 júniusában befejeződött kormányközi konferencia döntése - mely szerint a következő öt új tag felvételéig nem változik jelentősen az intézményi struktúra - között húzódik. a) A csoportdinamika kedvezőtlen hatásait a csatlakozni kívánó országok közötti bármilyen differenciálás csak fokozza. Azok a jelölt országok, amelyek a tagságra leginkább felkészültnek tekintik magukat, a differenciált kezelés mellett érvelnek, mivel attól tartanak, hogy máskülönben a kevésbé felkészült országok hátráltatnák őket a csatlakozásban. Természetesen ez a differenciálási stratégia csak akkor működik előnyösen, ha a többi csatlakozni kívánó ország elfogadja a saját kevésbé kedvező pozícióját, és így azt, hogy az ő csatla40 Külpolitika
