Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek kozásukra csak egy későbbi időpontban kerülhet sor. Ha viszont az történik, hogy mindegyik csatlakozni kívánó ország a differenciálásban a saját kritériumrendszerét terjeszti elő, és a saját kedvezőbb kezelése mellett érvel, akkor végül is oda lyukadnak ki, hogy ezek az országok egymás elleni versenyhelyzetbe kerülnek. b) A csatlakozni kívánó országok közötti differenciálásban további megkülönböztetést eredményez az 1997 júniusában befejeződött kormányközi konferencia döntése és a bizottság 1997 júliusában nyilvánosságra hozott értékelése és javaslata közötti eltérés. A kormányközi konferencia döntése alapján az intézményi reformok jelentős részére nem kerül sor mindaddig, amíg az unió tagjainak száma el nem éri a húszat. A csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országok gazdasági és politikai fejlődését és helyzetét értékelő bizottsági állásfoglalás és jelentés, az Agenda 2000 azt javasolja, hogy hat országgal induljanak meg a csatlakozási tárgyalások. Mindez azt jelenti, hogy a csatlakozás első körébe kiválasztott hat országból az első öt úgy jut be az EU-ba tagnak, hogy nem kell megvárnia a kormányközi konferencia feladatául kitűzött intézményi reform bevezetését. A hatodik ország előtt már egy olyan plusz akadály tornyosulhat, hogy meg kell várnia az intézményi reformokat tartalmazó megegyezés megszületését és ennek bevezetését. Mivel ezen a területen nincs teljes összhang a tagországok véleménye között, nem elképzelhetetlen, hogy ez a folyamat elhúzódik, ami a hatodik ország tagságának esélyeit jelentősen ronthatja. A hat kiválasztott ország emiatt a csoportdinamika keltette igen erős versenyhelyzetbe kerülhet arra törekedve, hogy ne hatodikként fejezze be a csatlakozási tárgyalásait. 5. A csatlakozási szerződések fő kérdéskörei és ezek jellemzői A csatlakozási tárgyalásokon az aquis communautaire-t felosztják különböző fejezetekre5 azért, hogy minden esetben egyértelműen láthatóak legyenek a csatlakozni kívánó országok fenntartásai, amelyeket ezek az országok a közösségi jogszabályok elfogadásával kapcsolatban a különböző gazdaságpolitikai területeken megfogalmaznak. A csatlakozási tárgyalások során néhány kérdés sokkal összetettebbnek bizonyulhat, mint a többi. A nehézségeket mutathatja az egyes kérdések és fejezetek megvitatására fordított idő, valamint az a politikai szint, amelyen a nézeteltéréseket meg lehetett oldani. A legnehezebb kérdésekben hosszasan elnyúló tárgyalásokat folytatnak, és csak miniszteri szinten jutnak majd el a kompromisszumhoz. 5.1. A problémakörök és ezek jellege A korábbi csatlakozási tárgyalások tapasztalatai szerint általában azok a bonyolult problémák, amelyek a csatlakozni kívánó országok számára: a) elszakíthatatlanul kapcsolódnak a nemzeti rendszereik jellegéhez;6 b) különösen fontosak nemzeti érdekeik szempontjából;7 1998. ősz 41
