Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DOKUMENTUM - Gosztonyi Péter: Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez
Dokumentum Ismeretlen részletek a Barbarossa-terv diplomáciai előtörténetéhez A Magvető Könyvkiadó 1983-ban Ránki György akadémikus szorgalmazására és kiváló bevezető tanulmányával dokumentumválogatást adott ki két kötetben Adolf Hitler tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal címmel. A könyv szenzáció lett, napok alatt szétkapkodták, pedig nagy példányszámban jelent meg. A kényes témájú könyv kiadása a könyvkiadó és a szerkesztő politikai bátorságát dicsérte. Ránki e könyv ötletét az NSZK-ból hozta. A történészek második világháborús kutatómunkájukhoz akkor már több mint egy évtizede alapmunkaként forgatták a sajnálatosan korán elhunyt Andreas Hillgruber kölni történészprofesszor nagyszerű Staatsmänner und Diplomaten bei Hitler című munkáját. Ránki ennek két vaskos kötetéből válogatta össze a magyar kiadás anyagát. Ahogyan ezt a címben is jelezte, Kelet-Európára összpontosított, a legfontosabb iratcsomag mégis kimaradt a magyar nyelvű kiadásból, mint ahogy minden olyan megállapítást is kipontoztak, amely bármilyen vonatkozásban a Szovjetuniót érintette. Azt, hogy Moszkva 1939 augusztusa óta kollaborált Hitlerrel, sőt baráti szövetséget is kötött vele - aminek eredményeként felosztották Lengyelországot -, megemlíteni sem volt szabad. Hallgattak a hazai történelmi munkák a német-szovjet gazdasági szerződések mindkét fél számára előnyös megállapodásairól is. Hitler 1940-es nyugat-európai hadjárata - meg merem kockáztatni - nem lehetett volna olyan sikeres, ha az oroszok nem látják el olajjal a Wehrmacht páncélosait, nem szállítanak gabonát a milliós német hadseregnek, a hadiipar számára nélkülözhetetlen számtalan más nyersanyagról - szén, nikkel, mangánérc stb. - nem is beszélve. Cserébe az oroszok fegyvereket kaptak. A Német Birodalomban 1941 tavaszán 800 orosz gazdasági szakértő - többségük Berija embere - tevékenykedett; számba vették, mire van a szovjet (hadi)ipamak szüksége, s e téren igényeik korántsem voltak szerények. Hitler 1939 augusztusában beleegyezett abba, hogy Sztálin nyugat felé tolja ki birodalma határait. Finnországot az oroszok azonban nem bírták lenyelni. A finneket nem félemlítette meg a Vörös Hadsereg számbeli fölénye, 1939M0 telén sikerrel álltak ellen négy szovjet hadsereg offenzívájának. Franciaország felett a Wehrmacht 1940 júniusában ragyogó győzelmet aratott. A tengelyhatalmak részéről Olaszország is belépett a háborúba. Dánia és Belgium Hitler birto98 Külpolitika
