Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Réti György: A magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele 1946-ban
A magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok új raf elvétele 1946-ban Réti György A második világháború következményeként Magyarország és Itália osztozott a vesztesek szomorú sorsában. A párizsi békeszerződések mindkét országra vonatkozóan kedvezőtlen területi döntéseket, súlyos politikai és katonai megszorításokat, hadisarc jellegű háborús kárpótlást írtak elő. 1946-ra világossá vált, hogy az Európát megosztó „vasfüggöny" a két országot egymással élesen szembenálló „szekértáborokba" sorolja. Ilyen körülmények között került sor 1946. október elsején a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére. A háború viharában megszakadt kapcsolatok újrafelvételéhez meglehetősen hosszú diplomáciai tárgyalások vezettek. Ennek folyamatát jól nyomon lehet követni az olasz diplomáciai dokumentumoknak a közelmúltban publikált köteteiből. Az első nyomok Bukarestbe vezetnek. Az ottani olasz ügyvivő, Pietro Gerbore 1945. november 12-én közölte Rómával, hogy egy bizonyos Nekam úr (keresztnevét nem közük), aki a magyar-román kapcsolatok kérdéseiről tárgyaló magyar delegációt vezeti „kifejtette kormánya kívánságát az Itáliával való diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére". Renato Prunas, az olasz külügyminisztérium főtitkára november 18-ai válaszában közölte, hogy Róma egyetért ezzel, és ebben az értelemben fog tájékozódni a szövetsége hatalmaknál, és hasonló lépés megtételét javasolta Budapestnek. Prunas egyúttal javasolta hogy két kormány a hivatalos kapcsolatok újrafelvételéig is kölcsönösen vállaljon kötelezettséget a másik ország érdekeinek védelmére a saját országában. Közölte, hogy a bukaresti kereskedelmi képviselőt Magyarországra kívánják küldeni tárgyalások céljából.1 Prunas november 20-ai táviratában tájékoztatta a fentiekről a moszkvai nagykövetet, Pietro Quaronit, kérve a szovjet kormányt arra, hogy „közvetítsen" a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele érdekében.2 (Valójában ez a Magyarországot megszálló Szovjetunió hozzájárulásának kérését jelentette.) Quaroni 1946. január 25-ei táviratában tájékoztatta kormányát a nemrég Moszkvába érkezett Niszkács László moszkvai magyar ügyvivővel folytatott megbeszéléséről. Esze1998. tavasz 93
