Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe
FülöpMMy nyílt konfliktus nemcsak a Szovjetunió biztonságát áshatta volna alá, az érdekszféráján belüli centrifugális tendenciákat is felerősíthette, s egyben gyengíthette volna Moszkva képességét „saját tábora" irányítására. A Tájékoztató Iroda megalakításának célja viszont éppen a szovjetek által felszabadított, illetve megszállt államok totális ellenőrzés alá vonása volt. Ez a „befelé forduló", a saját érdekszféráját megszilárdítani igyekvő sztálini politika Európa keleti felében súlyos következményekkel járt. Az 1935-ben elfogadott s a Szovjetunió 1941-es megtámadásától kezdve az antifasiszta szövetség idején alkalmazott népfrontpolitikának véget vetettek. A Moszkvából rájuk erőltetett új politikai irányvonal a kommunista pártokat hamarosan belpolitikáiig és nemzetközileg is elszigetelte. A Magyar Kommunista Pärt vezetése igyekezett „bepótolni" a szovjet és jugoszláv típusú diktatúra bevezetése terén megmutatkozó „elmaradást". Rákosi azonnal megértette a Tájékoztató Iroda megalakításának üzenetét: „Vége a népfrontpolitikának!" 1947 őszén az ellenzéki pártokat szétverték, vezetőiket emigrációba kényszerítették, parlamenti mandátumaikat megsemmisítették, a koalíciós partnereket elsorvasztották. Gerő megállapította: „Magyarország átlépte a Rubicont a polgári demokrácia és a népi demokrácia között." A kommunisták útjában álló legnagyobb akadálynak a tőlük független szociáldemokrata képviselők bizonyultak, nem utolsósorban nyugat-európai (Labour) kapcsolataik miatt. A Kominform pártjai az „imperializmus legbuzgóbb ügynökeinek" minősítették őket. Kéthly Anna, Szélig Imre, Bán Antal - vagyis a centrum - ellenállt a beolvasztási kísérletnek. A szovjet sürgetés ellenére csak 1948 februárban érték el kiszorításukat a szociáldemokrata pártból, ekkor a demokratikus szocializmust képviselő párt összeomlott. A folyamat végén a kommunista és a szociáldemokrata párt baloldalának 1948. június 12-én kikényszerített egyesítésével megvalósult az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártjának egyeduralma. A földcsuszamlásszerűen bekövetkező változásoknak alapvetően külső oka volt. A Külügyminiszterek Tanácsa 1947. november-decemberi londoni német béketárgyalásainak kudarca után felgyorsult a nyugati (észak-atlanti) és a szovjet szövetségi rendszer kiépülése. Bevin Londonban Molotovot figyelmeztette, hogy Oroszország nem nyelheti le Ausztriát, Törökországot, a Dardanellákat és Koreát anélkül, hogy az Egyesült Államokkal és Nagy-Britan- niával háborúba ne keveredne. Az angol külügyminiszter annak a lehetőségét is kizárta, hogy az egyesített Németország kommunista berendezkedésű legyen. Molotov viszont Potsdamra hivatkozva fenntartotta Németország egyesítésének igényét. A szovjet külügyminiszter az angolokat és az amerikaiakat azzal vádolta, hogy övezetükben nyugatnémet kormányt akarnak felállítani, és nem teljesítik Potsdam jóvátételi fejezetét. Marshall ennek ellenére megegyezésre törekedett a szovjetekkel. A német béketárgyalásokon a Bevinnek tett szovjet engedmények dacára nem született megegyezés. Az angol külügyminiszter az utolsó plenáris ülésen a német és az európai kérdések rendezé82 Külpolitika
