Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe

Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe egyedül Prága fogadta el nyíltan a meghívást. A visszalépést követően Jan Masaryk keserűen jegyezte meg: „Ez egy új München. Moszkvába egy szuverén állam külügymi­nisztereként utaztam. Sztálin fejbólintó jánosaként tértem vissza." A Marshall-terv Nyu- gat-Európa gazdasági újjáépítését és a demokratikus rendszerek megszilárdítását segí­tette elő, Franciaországban és Olaszországban megakadályozta a kommunista baloldal áttörését. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Magyar Kommunista Párt kapta a legtöbb (lmillió 113 ezer) szavazatot (22 százalékot), a négy koalíciós párt együttesen 60 százalékot. A kommunista pártvezetés ennél sokkal többet várt, nem utol­sósorban azért, mert tagjai (s nem jelentős mértékben, de a koalíció más pártjai, így a szociáldemokraták is) részt vettek az úgynevezett kékcédulás csalásokban, vagyis a nem lakóhelyükön szavazók több helyen is voksoltak. Mindez azonban nem változta­tott lényegesen az arányokon. A szovjetek csalódtak a magyar kommunistákban. Kü­lönösen kedvezőtlenül érintette őket, hogy a választásokra közvetlenül a szovjet veze­tésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság visszavonása előtt került sor. A magyar választó- polgárok 40 százaléka a kisgazdapárt bomlása következtében három hét leforgása alatt megalakult polgári és kereszténydemokrata pártokat (Barankovics István Demokrata Néppártja 820 ezer, Pfeiffer Zoltán Magyar Függetlenségi Pártja 670 ezer szavazatot ka­pott) választotta. Az 1947 tavaszán-nyarán bekövetkezett szovjet beavatkozás és a kis­gazdapárt kommunisták által irányított szétverése ellenére még mindig abban remény­kedtek, hogy Magyarország elkerülheti szomszédai sorsát, fennmarad a belpolitikai élet pluralizmusa és a nyugati diplomáciai jelenlét érezteti hatását. A változás nem is a ma­gyar belső viszonyokból eredt, hanem kívülről jött. A Nyugattal való szakítás akkor következett be, amikor a magyar társadalom jó része elérkezettnek látta a szovjet kivo­nulás óráját. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai 1947. szeptember 15-én, Moszkvában letétbe helyezték a békeszerződések ratifikációs okmányait, s ezzel - többek között - a Magyarországgal kötött békeszerződés is életbe lépett. A fegyver­szüneti rendszert és ellenőrző szervét, a SZEB-et felszámolták. A szovjet megszálló csapa­tok 90 napon belül elhagyták az országot. Az Ausztria szovjet övezetével összeköttetést biztosító egységek Magyarország területén maradtak, 50 ezres létszámmal (összehason­lításképpen: a Magyar Honvédség ekkor, szeptember 15-én 12 ezer katonát tartott fegy­verben). A békeszerződés életbelépésével nemzetközi jogi szempontból Magyarország újra a függet­len és szuverén államok sorába lépett. A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) megalakulásával viszont éppen ekkor jött létre az a fordulat, amely Ma­gyarország maradék külpolitikai önállóságát és magát a demokratikus rendszert is fel­számolta. 1998. tavasz 79

Next

/
Thumbnails
Contents