Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe
Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe egyedül Prága fogadta el nyíltan a meghívást. A visszalépést követően Jan Masaryk keserűen jegyezte meg: „Ez egy új München. Moszkvába egy szuverén állam külügyminisztereként utaztam. Sztálin fejbólintó jánosaként tértem vissza." A Marshall-terv Nyu- gat-Európa gazdasági újjáépítését és a demokratikus rendszerek megszilárdítását segítette elő, Franciaországban és Olaszországban megakadályozta a kommunista baloldal áttörését. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Magyar Kommunista Párt kapta a legtöbb (lmillió 113 ezer) szavazatot (22 százalékot), a négy koalíciós párt együttesen 60 százalékot. A kommunista pártvezetés ennél sokkal többet várt, nem utolsósorban azért, mert tagjai (s nem jelentős mértékben, de a koalíció más pártjai, így a szociáldemokraták is) részt vettek az úgynevezett kékcédulás csalásokban, vagyis a nem lakóhelyükön szavazók több helyen is voksoltak. Mindez azonban nem változtatott lényegesen az arányokon. A szovjetek csalódtak a magyar kommunistákban. Különösen kedvezőtlenül érintette őket, hogy a választásokra közvetlenül a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság visszavonása előtt került sor. A magyar választó- polgárok 40 százaléka a kisgazdapárt bomlása következtében három hét leforgása alatt megalakult polgári és kereszténydemokrata pártokat (Barankovics István Demokrata Néppártja 820 ezer, Pfeiffer Zoltán Magyar Függetlenségi Pártja 670 ezer szavazatot kapott) választotta. Az 1947 tavaszán-nyarán bekövetkezett szovjet beavatkozás és a kisgazdapárt kommunisták által irányított szétverése ellenére még mindig abban reménykedtek, hogy Magyarország elkerülheti szomszédai sorsát, fennmarad a belpolitikai élet pluralizmusa és a nyugati diplomáciai jelenlét érezteti hatását. A változás nem is a magyar belső viszonyokból eredt, hanem kívülről jött. A Nyugattal való szakítás akkor következett be, amikor a magyar társadalom jó része elérkezettnek látta a szovjet kivonulás óráját. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai 1947. szeptember 15-én, Moszkvában letétbe helyezték a békeszerződések ratifikációs okmányait, s ezzel - többek között - a Magyarországgal kötött békeszerződés is életbe lépett. A fegyverszüneti rendszert és ellenőrző szervét, a SZEB-et felszámolták. A szovjet megszálló csapatok 90 napon belül elhagyták az országot. Az Ausztria szovjet övezetével összeköttetést biztosító egységek Magyarország területén maradtak, 50 ezres létszámmal (összehasonlításképpen: a Magyar Honvédség ekkor, szeptember 15-én 12 ezer katonát tartott fegyverben). A békeszerződés életbelépésével nemzetközi jogi szempontból Magyarország újra a független és szuverén államok sorába lépett. A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) megalakulásával viszont éppen ekkor jött létre az a fordulat, amely Magyarország maradék külpolitikai önállóságát és magát a demokratikus rendszert is felszámolta. 1998. tavasz 79
