Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe
FülöpMMy gyár kommunistáknak adott utasításaiban viszont nem akart kétséget hagyni a kormányba beléptetendő átállt tábornokokban és a fegyverszüneti bizottság tagjaiban politikai feltételeit illetően: „Meg kell őket hívni, és mindent egyenesen elmondani. Legjobb politika az egyenes politika. Meg kell mondani nekik, hogy a határok a régiek lesznek. Meg kell mondani, hogy fizetni kell. Meg kell nekik mondani: ha ők nem hajlandók a kormányban részt venni, akkor mások jönnek, és baloldalibb kormány lesz." Sztálin, Molotov és annak helyettese, Dekanozov Moszkvában a magyar kommunistákkal dolgoztatták ki az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozására és a kormány összeállítására vonatkozó terveket, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kormánynyilatkozatát. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakításában az átállt tábornokokon kívül a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt vett részt. Az angol és az amerikai háború utáni tervekben a kormány gerincét a szociáldemokrata-kisgazda összefogás alkotta, de mivel az egyetlen valódi hatalmi tényező Magyarországon a Vörös Hadsereg volt, melynek hadműveleti térségébe az ország beletartozott, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia beletörődött abba, hogy szövetségesük megkérdezésük nélkül hozta létre a fegyverszünet megkötésére alkalmas magyar kormányt. A többpárti koalíció az antifasiszta nagykoalíció elveinek felelt meg. A Szovjetunió az egypártrendszerű diktatúra bevezetése helyett mérsékletre intette a magyar kommunistákat, Sztálin a teljes hatalomátvételig 10-15 éves átmenetre készítette fel őket. Szovjet részről ugyanis arra számítottak, hogy az antifasiszta nagykoalíció a békeidőszakban is tartósan fennmarad, tudatában voltak annak, hogy a német kérdést a nyugati szövetségesek nélkül megoldani lehetetlen, Kelet-Közép-Európában a nagyhatalmi egyetértés szabályainak rendelték alá a felszabadított, illetve megszállt országokban követett politikájukat. Charles Gáti találóan jellemezte Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát, amikor úgy írja le, miszerint „fogant Moszkvában, született Debrecenben". (1956 novemberének első napjaiban a Kádár-kormány hasonló, ha lehet, még drámaibb körülmények között született.) Az 1944. december 22-én Miklós Béla miniszterelnökségével megalakult kormány szovjet döntés eredményeként jött létre, demokratikus jellegét annak köszönhette, hogy a Szovjetunió a győztes nagyhatalmak együttműködését fenntartani igyekezett, nem érvényesítette teljes hatalmi súlyát Magyarország azonnali „szovjetizálására", sajátos „önkorlátozást" valósított meg. Az új kormány december 26-án hadat üzent Németországnak, majd 1945. január 20- án megkötötte Moszkvában a fegyverszünetet. Magyarország sorsa elvált Németországétól, a Horthy-rendszer kisebb-nagyobb rendű képviselőinek Nyugatra menekülésével mintegy „lefejezett'' társadalomban a koalíciós kormány berendezkedett, sem jobb-, sem baloldalán nem alakult ki ellenzéki politikai erő. Az ideiglenes kormányt 1945. november közepétől előbb Tildy Zoltán kisgazdapárti miniszterelnök, majd Tildy köztársasági elnökké választása után Nagy Ferenc vezetésével koalíciós kormányok követték, ame68 Külpolitika
