Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe

Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe lyekben mindenki részt vett. Még Sulyok Dezső Szabadságpártja is - a Rákosi szalámitaktikája következtében a kisgazdapártból kizárt képviselőivel - támogatta kí­vülről a kisgazdapárti vezetést. A kormányban a négy egymással versengő párt képvi­selve volt, így a klasszikus parlamenti váltógazdálkodás feltételei nem jöhettek létre. A kor­mánypártok a legalsóbb szintig elosztották egymás között a közigazgatási pozíciókat, nem alakulhatott ki pártoktól független közigazgatási-közszolgálati szakapparátus. Az arányos választási rendszer a képviselők pártok általi kiválasztását részesítette előny­ben, a köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta, aki nem jelentett valódi alkot­mányos ellensúlyt a kormánnyal szemben. A Szovjetunió tartós befolyást akart kiépíteni Magyarországon, ezért 1945. augusz­tus 27-én Moszkvában Mikojan szovjet külkereskedelmi miniszter és Gerő Ernő, vala­mint Bán Antal miniszterek gazdasági együttműködési egyezményt írtak alá. Nagy Fe­renc joggal látta ebben szovjet részről a magyar gazdaság „teljes monopolizálását". Az ideiglenes kormány Vorosilov sürgetése ellenére sem ratifikálta az egyezményt, noha a SZEB elnöke úgy látta, hogy ezzel a „Szovjetunió presztízse forog kockán." A szovjet­magyar vegyes vállalatok megalakításával a megszálló nagyhatalom az ötvenes évek közepéig közvetlenül ellenőrzése alatt tartotta a gazdaság kulcságazatait. A SZEB an­gol és amerikai missziói hiába tiltakoztak az érdekeiket sértő megállapodás ellen, a Nemzeti Főtanács december 21-én, a szovjetek 26-án ratifikálták, s ezzel az életbe lépett. Magyarország diplomáciai elismerésének kérdése a nagyhatalmak közép-délkelet-európai összeütközésének eszközévé vált. Bymes a román és bolgár kormánnyal szembeni különb­séget hangsúlyozva már a Külügyminiszterek Tanácsának londoni ülésszakán kilátásba he­lyezte a magyar kormány diplomáciai elismerését, amennyiben az szabad választásokat rendez, hogy leválassza a kérdést a Groza- és a Kimon Georgiev-kormány megátalakí- tásáról. Molotov az amerikaiakat megelőzve ezért jelentette be 1945. szeptember 25-én, hogy a Szovjetunió elismeri az ideiglenes kormányt. November 2-án Puskin Budapesten átnyújtotta megbízólevelét. Az amerikai és az angol kormány a koalíciós pártok közös lis­tájának indítását megakadályozta azzal, hogy az elismerés felfüggesztését helyezte kilátásba. A diplomáciai kapcsolatokat a Tildy-kormány november 15-i beiktatásának napján vette fel Magyarországgal az Egyesült Államok, míg Nagy-Britannia - mivel vele hadiállapotban lévő államot nem ismerhetett el - csak 1947. szeptember 16-án, a békeszerződés életbelé­pésének másnapján. A milliós hadsereggel jelen lévő Szovjetunió nem akadályozta meg a szabad válasz­tások megrendezését, de - mint az ideiglenes kormány idejében - arról gondoskodott, hogy a hatalom lényeges attribútumai, a közigazgatás, a fegyveres erők s különösen a politikai rendőrség ellenőrzése választási eredményüktől függetlenül a kommunisták kezében maradjon. Vorosilov marsall, a SZEB elnöke nemcsak a belügyi tárca kérdését döntötte el előre (a miniszter néhány hónapra Nagy Imre, majd őt követően Rajk Lász­ló lett), hanem a választási eredménytől függetlenül elérte, hogy az 1945. november 4­1998. tavasz 69

Next

/
Thumbnails
Contents