Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fülöp Mihály: Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe
Magyarország betagolódása a szovjet szövetségi rendszerbe Fülöp Mihály M agyarország nemzetközi státusát, külpolitikai orientációját és belpolitikai berendezkedését közel fél évszázadra a szovjet felszabadítás-megszállás ténye határozta meg. A Moszkvában 1945. január 20-án aláírt magyar fegyverszüneti szerződés 19. cikkelye a háború európai szakasza alatt szovjet irányítású Szövetséges Ellenőrző Bizottságra (a továbbiakban: SZEB), illetve a szovjet főparancsnokságra bízta a fegyverszüneti rendszer ellenőrzését. A békeszerződés életbelépéséig a SZEB a magyar kormánynak kötelezően végrehajtandó utasításokat adott, amely - többek között - nem nyithatott külképviseletet, illetve nem fogadhatott külföldi missziókat Budapesten a SZEB engedélye nélkül, nem fordulhatott közvetlenül még a magyar fővárosban tartózkodó angol, vagy amerikai politikai képviselőkhöz sem. A magyar külpolitika belpolitikai meghatározottsága és a szovjet „tolerancia" határai A szuverenitásában korlátozott Magyarország az 1944. októberi Sztálin-Churchili százalékos megállapodás értelmében amúgy is a szovjet érdekszférába került. Ez a megállapodás azonban a hadiesemények hatására, a hadműveleti zónák elhatárolására, átmeneti jelleggel köttetett, s elsősorban azt határozta meg, hogy a legyőzött államok fegyverszüneti rendszereinek ellenőrzésébe milyen mértékű beleszólást nyerjenek az adott terület felszabadításában részt nem vevő győztes nagyhatalmak katonai missziói. (Mint ismeretes Magyarország esetében 1944. október 11-én 80 százalékos szovjet és 20 százalékos nyugati érdekeltségben egyeztek meg.) A megállapodás lehetővé tette, hogy az adott országot felszabadító győztes az antifasiszta nagykoalíció elveinek megfelelő demokratikus, széles koalíciót vezessen be. Angol részről a megegyezést semmiképpen sem kívánták olyan felhatalmazásként értelmezni, mely a szovjet típusú rendszerek legyőzőitekre erőltetéséhez vagy a győztes nagyhatalmak kizárólagos érdekszféráinak kialakulásához vezethet. Az olaszországi precedenst figyelembe véve, ahol a fegyverszüneti rendszerek tényleges ellenőrzésébe a szovjeteknek angol és amerikai szövetségeseik 66 Külpolitika
