Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - HÍRÜNK A VILÁGBAN - Frank Tibor: Ellenség vagy barát? Az amerikai Magyarország-kép színeváltozásai
Az amerikai Magyarország-kép színeváltozásai az estorili száműzetésben élő volt magyar kormányzó rendszeres havi anyagi támogatását, melyben három másik családdal, így az Egyesült Államokba költözött Weiss Manfrédékkal együtt személyesen járt elöl.33) Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy az amerikai Horthy-kép csaknem minden egykorú és visszaemlékező tanú számára az országlásra tökéletesen alkalmatlannak tartott és kivétel nélkül mindig ironikus színekkel festett magyarországi Habsburgok (előbb József főherceg, utóbb Ottó) ellenében alakult már-már hízelgőén kedvezővé.34 S az is tény, hogy a baloldali amerikai magyar sajtó hiába követett el mindent, hogy „lerántsa a leplet" a Tanácsköztársaságot megtorló Horthyról, a félfeudális Magyarország méltán bírált társadalmi-politikai szerkezetéről, hogy bemutassa Magyarország árnyékait is.35 Ez a zömmel magyar nyelvű üzenet ugyanis nem érhette el amerikai célközönségét, amint hogy a különféle amerikai magyar politikai csoportok (Eckhardt Tibor, Vámbéry Rusztem, Jászi Oszkár és mások által vezetett) belső vitája is kevéssé érdekelte s nemigen befolyásolta a Magyarországgal szembeni amerikai kormánypolitikát a két világháború között. Ebben az időszakban felerősödik az a századfordulós tendencia, hogy - szinte egyedülálló módon - megkettőződik az Egyesült Államok magyarságképe. A Horthy-Magya- rország néhány jellemző, bár közvetlenül ritkán és kevesek által megemlített vonása mellett egyre markánsabban jelennek meg az Amerikában élő magyarok sok amerikai által észlelt és már-már tömeges élményként rögzített jellemzői is: elválik egymástól a magyarországi magyar és az amerikás magyar képe. A korszak amerikai magyarjáról ekkoriban kezd kialakulni az az image, amely „a magyarban" különös módon tehetséges, rendha- gyóan gondolkodó, magát mindig feltaláló embert lát, olyat, aki a sokat citált amerikai mondás szerint „a forgóajtón mögötted jön be, és előtted távozik". Szárnyra kel a hollywoodi magyarok: producerek, rendezők, színészek, szövegkönyvírók, zeneszerzők (Kertész Mihály, Korda Sándor, Lugosi Béla, Joe Pasternak, Putti Lya, Rózsa Miklós, Szőke Szakáll közismert sikertörténete és ennek legendája - hogy csak mutatóba idézzünk a híressé vált amerikai magyarok nevei közül.36 A korszak végén, már a második világháború forgatagában jelennek meg az ámuló amerikai kortársak szemében ember- feletti képességűnek tetsző s így inkább Mars-lakóknak, nem pedig e világi lényeknek tűnő, magyar származású természettudósok és matematikusok, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Kármán Tódor, Wigner Jenő és a többiek.37 Az amerikai megközelítés utolsó itt érintendő kérdése az a dilemma, hogy vajon Magyarország cinkos vagy áldozat volt-e Hitler szörnyű európai rendteremtésében. Az amerikai külügyminisztérium egy titkos dokumentuma a második világháború végén leszögezte: „A magyaroknak nem sikerült semmiféle reális lépést tenni a háborúból való kiugrásra, bár többször tettek hitet emellett a kívánságuk mellett. A gond abban rejlett, hogy azt remélték, az angolok és az amerikaiak majd megvédik őket Szovjetoroszor- szággal szemben. Valamint abban, hogy nem voltak hajlandók lemondani a német se1998. tavasz 61
