Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - HÍRÜNK A VILÁGBAN - Frank Tibor: Ellenség vagy barát? Az amerikai Magyarország-kép színeváltozásai
Frank Tibor gítséggel megszerzett területekről."38 Kevesen voltak a háború után Amerikában, akik maradéktalanul egyetértettek a vesztes Magyarországgal együttérző Montgomery követtel, aki szerint „koalíciók háborújában... a hadviselő felek mindegyike egyszerre harcolhat a jó és a rossz oldalon. Amint most lelepleződnek a szovjet imperialista tervek" - tette hozzá Montgomery 1947-ben - akár akarjuk bevallani, akár nem, nyilvánvaló, hogy amikor Magyarország kis létszámú katonaságot küldött Oroszország ellen, a rossz oldalon harcolt mint Hitler szövetségese, de ugyanakkor a jó oldalon is mint Szovjet-Oroszország ellenfele. Mindaz, ami Magyarországon történt azt követően, hogy a szovjet csapatok felszabadították az országot, teljes mértékben igazolja mindazt, amit Magyarország tett."39 A sztálinizmus térhódításával ez a kép azonban megerősödött, és 1956-ban különös hangsúlyt kapott, amikor az Egyesült Államok kormánya és népe egybehangzóan a kommunizmusellenes harc bajnokaként üdvözölte és ünnepelte, ha nem is támogatta kellőképpen Magyarországot. Ekkor újra megerősödnek a magyarságkép bátor, szabadságszerető vonásai, s a forradalmi Magyarországot James A. Michener 1956-os regénye, a The Bridge at Andau teszi maradandóan ismertté és vonzóvá, az amerikai sajtó jelentős orgánumaival együtt évtizedekre megerősítve a kommunizmus áldozatává vált és erkölcsi piedesztálra emelt magyar nemzet amerikai képzetét.40 Nem véletlen, hogy Kossuth Lajos képmása is ekkor, 1958-ban jelenik meg amerikai bélyegen, a Champion of Liberty sorozatban, összekapcsolva a közgondolkodásban 1848-49 és 1956 eszméit, hőseit, és áldozatait. Befejezésül óvni szeretnék attól az illúziótól, hogy a vázolt magyarságkép akármilyen értelemben tartósan benne élne az amerikai közgondolkodásban. Charles □ Court Remington szavai jutnak eszembe A habom után (After the War) című, Bostonban, 1922-ben megjelent naplójából: „Szívszaggató, hogy valamennyi magyar mennyire bízik Anglia (és hozzátehetjük, Amerika - F. T.) legendás pártatlanságában és a dolgok helyreigazítására való képességében. Azt mondom nekik, hogy a mi embertömegeinket túlságosan is lekötik olyan ügyek, amelyek fontosabbak annál, hogy a kis Magyarország miatt aggódjanak, és hogy biztos vagyok benne, hogy a hivatalos körökön kívül kevesen vannak tisztában az őket érintő intézkedések mértékével s mindazzal, ami ebből következik."41 Elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia 1997. évi közgyűlésének keretében tartott A magyarság- kép és történeti változásai című tudományos ülésszakon, 1997. május 6-án. Jegyzetek 1 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak Amerikában. Kolozsvártt, Tilsch János, 1934, 336-337. o. Vö.: Gergely András: A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840), in Mérei Gyula, főszerk.: Magyarország története 1790-1848. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983, II. kötet, 674-678. o. 62 Külpolitika
