Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - HÍRÜNK A VILÁGBAN - Frank Tibor: Ellenség vagy barát? Az amerikai Magyarország-kép színeváltozásai

Frank Tibor maradt fenn csaknem mindvégig. Az új Magyarország erős emberének hatalomra kerü­lését az Egyesült Államok a maga eszközeivel tevékenyen segítette, és hatalmon mara­dását gyakorlatilag mindvégig támogatta.27 Horthy pártolása 1919-20-ban elsősorban egy Habsburg-restaurációval szemben nyert értelmet. Erre tette a hangsúlyt féléves magyarországi politikai működése során Harry Hill Bandholtz tábornok, a szövetséges katonai tanács amerikai megbízottja is. Bandholtz Horthyt is, hadseregét is egyre pozitívabban ítélte meg, és ilyen értelemben tájékoztatta a szövetségesek párizsi központját. Bandholtz minden alkalmat megraga­dott, hogy a magyarországi Habsburgokat groteszk és anakronisztikus színekben tün­tesse fel, közülük senkit sem tartva alkalmasnak a trianoni Magyarország vezetésére. A Horthyról mint a „rend emberéről" szerzett, Bandholtz tábornoktól származó, kedve­ző amerikai benyomásnak biztosan szerepe volt a tengernagy kormányzóvá választá­sában, napokkal az amerikai tábornok Budapestről való távozása után.28 Pozitív Horthy-képet tükröznek az egymást követő amerikai diplomaták jelentései a két világháború közötti egész időszakban. Jellemző Nicholas Roosevelt kapitánynak, Franklin D. Roosevelt elnök unokatestvérének budapesti visszaemlékezése. Az amerikai követ világosan látta a harmincas évek roppant szociális feszültségeit, a döbbenetes „egyenlőtlenséget a magyar parasztok nyomorúságos életkörülményei és a birtokos ne­messég százszobás kastélyai között". Roosevelt követ a magyar arisztokráciát „egy gyorsan haldokló társadalmi rendszer túlélőinek" találta, az egyik Czernin grófot idéz­ve beszédes példaként, aki halottas ágyán, az Úr előtti számadásra készülve állítólag így foglalta össze földi ténykedését: „Nyulakat lőttem, Uram. Nyulakat lőttem. Nyula- kat lőttem. Nyulakat lőttem."29 Horthyt és testvérét ezzel szemben Roosevelt „az erő, az energia és a jellem embereinek látta - egyszerű, praktikus és intelligens férfiaknak, akik ugyanakkor jólneveltek és udvariasak."30 Mindazonáltal a Horthyval folytatott gyakori beszélgetés is két örök témakör körül forgott - emlékezett vissza Roosevelt 1953-ban - „az egyik a vadászat, a másik az oroszok szörnyű veszélye Magyarország számára." Roosevelt a 30-as évek elején „fóbiának" tartotta Horthy oroszfélelmét, s csak a hideghá­ború éveiben, utólag látta meg szavaiban a próféciát.31 A második világháború előtt leghosszabb ideig (1933-1941) Budapesten tevékeny­kedő amerikai követ csatlakozott elődeihez Horthy pozitív megítélésében. John F. Montgomery komoly munkát is végzett a kormányzó amerikai elismertetése, az ottani sajtóban történő népszerűsítése, Roosevelt elnökkel való személyes kapcsolatának kiépí­tése érdekében. Irathagyatékának és 1947-ben publikált visszaemlékezéseinek összeve­téséből ugyanakkor kitűnik, hogy Magyarországról írt nevezetes könyvében (Hungary; The Unwilling Satellite - Magyarország: A vonakodó csatlós) kedvezőbb képet igyekezett fes­teni, mint amilyet korábbi budapesti tartózkodása során voltaképpen alkotott.32 (Érdekes és nem közismert mozzanata Montgomery későbbi életrajzának és Horthy háború utáni amerikai megítélésének, hogy az egykori budapesti követ szervezte meg 60 Külpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents