Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
Ennek alapján tesz különbséget geopolitika és a politikai geográfia között. A geopolitikának az állam természetének elemzésével, a politikai geográfiának az emberi közösségek tanulmányozásával kell foglakoznia. Miként Ratzel, Kjellén is szakralizálja a teret. A tér az állam számára vitalitásának és hatalmának forrása, benne gyökerezik. Az első világháború befejezése után, a békeszerződések következtében a területének egyhetedét, lakosságának egytizedét elveszítő Németországban a vereségre, az állam jövőbeli biztonságára, a jóvátételre, a Mitteleuropa eszméjére vonatkozó geopolitikai viták szabad teret kaptak, és kialakulhatott a birodalom érdekei szempontjából globális geopolitikai vízióra törekvő Kari Haushofer(1869-1946) nevével fémjelzett geopolitikai iskola, mely megannyi igazolását nyújtotta a náci expanzionizmusnak. Mint számos honfitársa, Haushofer is harcba indult a német érdekek és a germán élettér (Lebensraum) növeléséért, illetve a germánság (Deutschtum) védelméért, azaz annak a civilizációs közösségnek a megteremtéséért, melyben minden németnek egymásra kell találnia. Haushofer szerint a geopolitika fogalmi keretet és eszközöket nyújt az állam cselekvéseihez, az események menetének a megváltoztatásához, valamint lehetővé teszi Németország jövőjének elgondolását: a geopolitika rendeltetése tehát, hogy „az állam geográfiai öntudata" (Geographisches Gewissen den States) legyen. A németség céljai elérése érdekében el kell kerülni az első világháború előtt elkövetett hibákat, és a nemzetközi hatalmi viszonyokról globális vízióval kell rendelkezni, mert Németország vereségét éppen a geopolitikai vízió hiányának tulajdonította: az ország tévedése szerinte abban állt, hogy az 1914-1918 közötti konfrontációt nem világháborúként fogta fel, és nem tudta megragadni a Japánnal való szövetség lehetőségét. A geopolitikai tételek a Haushofer által 1924-ben alapított Zeitschrift für Geopolitik című folyóiraton keresztül is kifejtik hatásukat. Az önmagát „tudományosnak" minősítő folyóirat a német Geopolitik, azaz a német érdekek védelmére vonatkozó és a német nép számára az élettér szükségességét hirdető írásokat közölt. Ezek lényege, hogy Németországnak nagyhatalomnak, Európa tengelyállamának kell lennie, aminek előzetes feltétele bizonyos területek megszerzése. Ezekhez úgy juthat, ha határai nem maradnak változatlanok, mivel ez elengedhetetlen a rákényszerített határok között szűkre szabottan élő német nép biztonságához, gazdasági fejlődéséhez és túléléséhez. Innen adódik a német geopolitikusok részéről a nemzetközi társadalom szervezetének, a Népszövetségnek az elutasítása, mivel - emeli ki Haushofer egyik munkatársa, Otto Maul, aki maga is, mint Ratzel, egy „politikai geográfia" szerzője - „a határokat garantáló paktumok arra a nagy illúzióra épülnek, hogy lehetséges korlátozni egy élő nemzet növekedését". Maul szemében az állam élő organizmus, és küldetése abban áll, hogy élettere táguljon. Haushoferrel együtt vallja, hogy a területi status quo a gyenge államok számára kedvező, és ezek az államok dicsőítik a határok, mindenekelőtt azonban saját határaik sérthetetlenségét. Haushofer A határok és politikai jelentőségük (1927) című A geopolitika mint a nemzáközi kapcsolatok elemzésének módszere 1998. tavasz 5
