Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezsői Kálmán tes magyarázatot kap a közös jogszabályokról, az aquis communautaire tartalmáról. A bizottság ekkor még nem kap olyan mandátumot, mint ami a nemzetközi tárgyalások előtt szokásos. Az Európai Tanács viszont kéri a bizottságot, hogy minden előre látható problémával kapcsolatban tegyen javaslatot, ez alól kivételt képeznek a közös kül- és biztonság- politikai, valamint a közös belpolitikai ügyek. Ez utóbbi területeken az elnökség feladata a javaslattétel a tagországokkal és a bizottsággal lefolytatott konzultációk után. A közös jogszabályok bizottság általi magyarázata után a csatlakozni kívánó ország vagy teljes egészében elfogadja ezt, s ebben az esetben nincs szükség további tárgyalásra, és a csatlakozási szerződés megköthető, vagy a csatlakozni kívánó ország úgynevezett feltáró tárgyalásokat kérhet, esetleg arra az álláspontra helyezkedhet, hogy az acquis communautaire nem alkalmazható közvetlenül. Azon közös jogszabályokról, amelyekről a csatlakozni kívánó ország úgy véli, hogy nem tudja ezeket átvenni, a bizottságnak kifejtheti az álláspontját, és magyarázatot adhat annak okaira, hogy miért nem, vagy csak átmeneti időszak után, illetve derogációval tudja ezt megvalósítani. Ezen véleményüket az országok az úgynevezett álláspont papírjukban fejthetik ki. Ez az álláspont papír visszavonható azt követően, hogy a bizottság magyarázatot ad, és ez a magyarázat a csatlakozni kívánó ország számára elfogadható. Abban az esetben ha a csatlakozni kívánó ország ezt a magyarázatot nem fogadja el, akkor a bizottság munkacsoportja és a megfelelő főigazgatóságok képviselői egy úgynevezett közös álláspont fogalmazványt készítenek azért, hogy minden nézeteltérést tartalmazó ponton válasz készülhessen a csatlakozni kívánó ország kérdéseire. A közös álláspont fogalmazványt eljuttatják az Európai Tanácshoz. Azokban az ügyekben, amelyek túlmennek az egyszerű technikai adaptációs problémákon, vagy amelyekben számottevő ideiglenes derogáció szükséges, már csak az Európai Tanács szerződés fogalmazási bizottsága4 dönthet, vagy pedig a tagállamok állandó képviselői, esetleg a miniszterek tanácsa teheti ezt meg. Ennek eredményeként változik meg a közös álláspont fogalmazvány. Ezt követően a közös álláspont fogalmazványt megvitatják a tagországok képviselőivel az Európai Tanács ad hoc kibővítési munkacsoportjában, amelyet a kibővítéssel kapcsolatos ügyek kezelésére hoztak létre. Ennek a munkacsoportnak az a célja, hogy ennek keretében kidolgozható legyen a tagországok közös tárgyalási pozíciója. Ezeket a pozíciókat egyhangúan fogadják el a tagországok úgynevezett közös álláspontjában, amelyet eljuttatnak a csatlakozni kívánó ország kormányához. A közös tárgyalási pozíciót az elnökség terjeszti egyrészt a nagykövetek (a tagországok állandó képviselői) vagy a miniszterek, valamint a csatlakozni kívánó ország miniszteri szintű képviselője elé az úgynevezett tárgyalási konferencia keretében. Azokat az ügyeket, amelyekben a nagykövetek már megállapodtak, elfogadott jegyzőkönyvként teqesztik a miniszterek elé. Az a gyakorlat, hogy a miniszterek nem térnek vissza olyan ügyekre, amelyekben a nagykövetek már megegyeztek, viszont ha nagyköveti szinten nem született megegyezés, akkor ezt miniszteri szintre küldik a döntéshozatal érdekében. 38 Külpolitika
