Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek

A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek

42. A csatlakozási tárgyalások feladatai

A csatlakozási tárgyalások célja egyrészt a felvételt kérő országokkal kapcsolatos kérdésekben való megállapodás, másrészt az unió belső rendszerében szükségszerűen bevezetendő változások tisztázása:

a) az alapító szerződések olyan kiigazítása, amely figyelemmel van az új tagok részvételére;

b) szükség esetén meghatározza az alapító szerződések általános elvei alóli kivételeket;

c) meghatározza az átmeneti időszakok eseteit, ezek hosszát és jellegét. Az átmeneti időszakok alkalmazásának indokai eltérőek lehetnek és különböző célokat szolgálhatnak, így:- az újonnan csatlakozó országok gazdaságainak alkalmazkodását;- az unió alkalmazkodását az új feltételekhez;- a közösségi jogszabályok, az úgynevezett acquis communautaire bevezetését az új tagországokban;- a szükséges intézmények és kényszerítő mechanizmusok kialakítása;- a pénzügyi hozzájárulás és kedvezmények közötti egyensúly kialakítása.

d) meghatározzák a csatlakozó ország hozzájárulását az unió költségvetéséhez és a költségvetési kiigazítások speciális formáit;

e) meghatározzák a strukturális alapok és a kohéziós alapok elosztását, valamint a segélyek egyéb formáit;

fi meghatározzák a közös politikában az új tagok részvételének idejét és jellegét;

g) meghatározzák a közös politikában szükségessé váló változásokat;

h) figyelembe vesznek bármilyen speciális intézkedést, amelyek megkönnyíthetik az alkalmazkodási folyamatot.

A csatlakozási tárgyalásokon felmerülő kérdéseket fejezetekbe foglalják. Az unió utolsó kibővítését megelőző tárgyalásokon 29 fejezetről tárgyaltak. Magyarország csatlakozási tárgyalásaira 31 fejezetet jelöltek meg. Ennek oka egyrészt az, hogy az unió közös jogszabályai addig a kormányközi konferencia megállapodásaival tovább bővülnek, másrészt a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országok gazdasági és politikai helyzete is sokkal összetettebb problémákat vet fel, mint az eddig felvetteké.

Az előző csatlakozási megállapodásokkal összehasonlítva valószínűleg sokkal részletesebbek lesznek azok a fejezetek amelyek a gazdasági és monetáris unióval, a közös belügyi kérdésekkel, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai ügyekkel foglalkoznak. A közép- és kelet-európai országok sajátos politikai helyzete miatt valószínűleg lesznek fejezetek, amelyek a demokratikus intézményeik működésével, a kisebbségek jogaival, az unió jogszabályainak bevezetését szolgáló adminisztratív mechanizmusokkal foglalkoznak majd.

4.3. A csatlakozási tárgyalások általános menete

A csatlakozási tárgyalások általános menete több szakaszból áll. Az első szakaszban a bizottságé a legfontosabb feladat: kezdő lépésként a csatlakozni kívánó ország átfogó és részle1998. ősz

37