Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek

A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekekés ellenérdekek Európai Tanács hosszú ideig, így az 1995. decemberi madridi csúcskonferencián is azt, hogy a társult országokat teljesen egyformán fogják kezelni. Ez természetesen a társult országok első értékeléséig tartó időszakra vonatkozott, amit később már a szelektív politikai megkö­zelítés követett. Az 1996 márciusában Torinóban megkezdődött kormányközi konferencia elismerte a ke­leti kibővítés történelmi és gazdasági jelentőségét, de egyben ennek az unió számára jelent­kező kihívásait és a közösség költségvetésére gyakorolt pénzügyi hatásait is hangsúlyozta. Ezért van annak különös jelentősége, hogy az unió intézményei, működése és eljárásai szük­ségszerűen megújuljanak azért, hogy az unió megtehesse a szükséges lépéseket, miközben fenntartja és továbbfejleszti a közös jogrendszer működését. fi Firenze, 1996. június. Az Európai Tanács döntése az ír elnökség részére feladatul tűz­te ki, hogy a kormányközi konferencia számára állítson össze javaslatokat az alapszerződés módosítására, különös tekintettel: 1. a keleti kibővítéssel összefüggő feladatokra; 2. az EU-intézmények megfelelő működésére és a hatékony döntéshozatali mechanizmus fenntartására. A csúcstalálkozó megerősítette az 1995. decemberi madridi találkozó határozatát, hogy a kormányközi tanácskozást követően a legrövidebb időn belül készüljenek el az országértékelések, hogy a tárgyalások - a kormányközi konferenciát követő fél év után - a lehető leghamarabb elkezdődhessenek. g) Dublin, 1996. december. Az Európai Tanács által ekkor hozott fő döntések lényegében megismételték a fél évvel korábbi firenzei tanácskozás határozatait. h) Amszterdam, 1997. június. Az unió integrációjának továbbvitele és a keleti kibővítés szempontjából jelentős fordulópontnak számító 1997. júniusi amszterdami csúcstalálkozó bizonyos szempontból teljesítette a feladatát, viszont a kormányközi konferencia intézmé­nyi reformot érintő feladatai közül számos döntést későbbre halasztott. A kormányközi kon­ferencia tevékenysége hivatalosan befejeződött, noha elmaradt a döntés az intézményi re­formokról és a szavazási szabályokról, a bizottság tagjainak számáról és nemzeti összeté­teléről. Az eredeti tervek szerint ez lett volna az utolsó lehetőség az alapvető reformokra az unió keleti kibővítése előtt, így a kelet-közép-európai új tagállamok olyan szervezeti keretek és intézményi feltételek közé kerültek volna, amelyekről még nélkülük döntöttek. A jelenle­gi helyzetben viszont a már őket is érintő szabályok kialakításába az új tagok első csoport­ja minden bizonnyal beleszólhat. Az amszterdami halogató döntést az elemzők különbözőképpen értelmezik. Egyesek vé­leménye az, hogy a döntések elnapolása hallgatólagosan az unió keleti kibővítésének elha­lasztását jelenti. A közös Európa létrehozása ugyanis két alapon nyugszik: a kibővítésen és az intézményi reformon. Ez utóbbit bizonytalan ideig elhalasztották, ami viszont lehetetlen­né teheti a gyakorlatban a keleti kibővítést. Mások szerint a döntések egy részének elhalasz­tása nem jár szükségszerűen a keleti kibővítés elhalasztásával. Noha a közös Európa létre­1998. ősz 33

Next

/
Thumbnails
Contents