Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekekés ellenérdekek Európai Tanács hosszú ideig, így az 1995. decemberi madridi csúcskonferencián is azt, hogy a társult országokat teljesen egyformán fogják kezelni. Ez természetesen a társult országok első értékeléséig tartó időszakra vonatkozott, amit később már a szelektív politikai megközelítés követett. Az 1996 márciusában Torinóban megkezdődött kormányközi konferencia elismerte a keleti kibővítés történelmi és gazdasági jelentőségét, de egyben ennek az unió számára jelentkező kihívásait és a közösség költségvetésére gyakorolt pénzügyi hatásait is hangsúlyozta. Ezért van annak különös jelentősége, hogy az unió intézményei, működése és eljárásai szükségszerűen megújuljanak azért, hogy az unió megtehesse a szükséges lépéseket, miközben fenntartja és továbbfejleszti a közös jogrendszer működését. fi Firenze, 1996. június. Az Európai Tanács döntése az ír elnökség részére feladatul tűzte ki, hogy a kormányközi konferencia számára állítson össze javaslatokat az alapszerződés módosítására, különös tekintettel: 1. a keleti kibővítéssel összefüggő feladatokra; 2. az EU-intézmények megfelelő működésére és a hatékony döntéshozatali mechanizmus fenntartására. A csúcstalálkozó megerősítette az 1995. decemberi madridi találkozó határozatát, hogy a kormányközi tanácskozást követően a legrövidebb időn belül készüljenek el az országértékelések, hogy a tárgyalások - a kormányközi konferenciát követő fél év után - a lehető leghamarabb elkezdődhessenek. g) Dublin, 1996. december. Az Európai Tanács által ekkor hozott fő döntések lényegében megismételték a fél évvel korábbi firenzei tanácskozás határozatait. h) Amszterdam, 1997. június. Az unió integrációjának továbbvitele és a keleti kibővítés szempontjából jelentős fordulópontnak számító 1997. júniusi amszterdami csúcstalálkozó bizonyos szempontból teljesítette a feladatát, viszont a kormányközi konferencia intézményi reformot érintő feladatai közül számos döntést későbbre halasztott. A kormányközi konferencia tevékenysége hivatalosan befejeződött, noha elmaradt a döntés az intézményi reformokról és a szavazási szabályokról, a bizottság tagjainak számáról és nemzeti összetételéről. Az eredeti tervek szerint ez lett volna az utolsó lehetőség az alapvető reformokra az unió keleti kibővítése előtt, így a kelet-közép-európai új tagállamok olyan szervezeti keretek és intézményi feltételek közé kerültek volna, amelyekről még nélkülük döntöttek. A jelenlegi helyzetben viszont a már őket is érintő szabályok kialakításába az új tagok első csoportja minden bizonnyal beleszólhat. Az amszterdami halogató döntést az elemzők különbözőképpen értelmezik. Egyesek véleménye az, hogy a döntések elnapolása hallgatólagosan az unió keleti kibővítésének elhalasztását jelenti. A közös Európa létrehozása ugyanis két alapon nyugszik: a kibővítésen és az intézményi reformon. Ez utóbbit bizonytalan ideig elhalasztották, ami viszont lehetetlenné teheti a gyakorlatban a keleti kibővítést. Mások szerint a döntések egy részének elhalasztása nem jár szükségszerűen a keleti kibővítés elhalasztásával. Noha a közös Európa létre1998. ősz 33
