Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek Dezséri Kálmán A z Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző felvételi tárgyalások menetét és az ott megjelölt feltételeket alapvetően két dolog határozza meg: az általában egyértelmű és előre kiszámítható elemként az intézményi struktúra és a jogszabályok formális előírásai, valamint a sok szempontból kiszámíthatatlan és változó részként a tagországok érdekei, illetve ellenérdekei. 1. Az EU-hoz való csatlakozás alapvető feltételei: a jogszabályok formális előírásai Az EU-tagságra pályázó országok számára az EU-szerződés határozza meg azokat az alap- feltételeket, amelyeket a felvételt kérő országoknak teljesíteniük kell. Az EU-szerződés O cikkelye tartalmazza ezeket a feltételeket. A cikkely szinte teljesen szó szerinti másolata az Európai Gazdasági Közösségek (EGK) 237. cikkelyének. A fő eltérés az, hogy az EGK helyett az EU szerepel, aminek jelentősége abban van, hogy az új tagoknak már az unió feltételeinek kell megfelelniük. Az unió három közösségből áll,1 továbbá szoros együttműködést valósít meg a jogi és belügyi kérdésekben, valamint a kül- és biztonságpolitikákban. a) Az európaiság mint a tagság feltétele. Az EU-szerződés O cikkelye úgy fogalmaz, hogy „bármelyik európai állam jelentkezhet az EU tagjának". Jogértelmezésbeli vitáknak adhat alapot viszont az, hogy sem az EU-szerződés, sem egyetlen hivatalos dokumentum nem határozta meg igazán és pontosan, hogy mit jelent az európai jelző. Az Európai Tanács 1992. júniusi lisszaboni találkozójára készített Európa és a kibővítés kihívásai című dokumentumában a bizottság azt javasolta, hogy az európai kifejezés értelmezését úgy tekintsék, ami „összefogja a földrajzi, történelmi és kulturális elemeket, amelyek mindegyike hozzájárul az európai identitáshoz". így nincs egy olyan igazán egyszerű formula, amely igazán össze tudná sűríteni a „közelségből, gondolatokból, értékekből és történelmi egymásra hatásból származó közös tapasztalatokat". Ez „minden egymást követő generáció számára felülvizsgálandó kérdés. Az EU Bizottság úgy véli, hogy egyrészt nem lehetséges, másrészt nem idő1998. ősz 27
