Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 3. szám - AZ UNIÓ FELÉ - Dezséri Kálmán: A felvételi tárgyalásokat befolyásoló érdekek és ellenérdekek
Dezséri Kálnwn szerű az EU határait most meghúzni, amelynek vonalai az eljövendő számos év során változni fognak". Mivel az „európai" szó pontos meghatározása hiányzik, ennek alkalmazása igen szubjektív, ezért a bizottság ennél gyakorlatiasabb és fontosabb feltételeket támaszt a felvételre jelentkező országokat értékelő döntéseinél. Ilyen más jellegű kritériumok például, hogy a jelölt ország képes-e hatékonyan működni az unió keretein belül, valamint, hogy az unió ké- pes-e úgy felvenni az új tagot, hogy ne kelljen megváltoztatnia a saját jellegzetességeit. b) A tagságra való jelentkezés formális menete. A tagságra való jelentkezés folyamatát az O cikkely szintén meghatározza. így a jelentkező országnak be kell nyújtania a jelentkezését a tanácshoz, amely a bizottsággal konzultál. A konzultáció része, hogy a bizottság országvéleményt (avis) készít a jelentkező ország alkalmasságáról. Ezek után a tanács egyhangúlag dönt arról, hogy a tagságra való jelentkezést elfogadja-e, vagy pedig elutasítja. A tanács pozitív döntéséhez az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. Az Európai Parlamentben a jelentkezés jóváhagyásához abszolút többség szükséges. A bizottság álláspontját tükröző vélemény (avis) részletesen elemzi a jelentkező ország gazdasági és politikai helyzetét, értékeli az ország azon képességét, hogyan tudja adaptálni az EU-szabályokat, felméri az unió lehetőségeit arra, hogy nagyobb problémák nélkül felvehesse a jelentkező országot. Mindezekkel összefüggésben megjelöli azokat a problémás területeket, ahol nehézségek vannak vagy lehetnek a csatlakozás folyamatában, s egyben javaslatokat is tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban. A bizottság az álláspontja kialakítását nagymértékben, de nem kizárólagosan, a jelentkező országtól kapott információkra alapozza. Ezeket az információkat abból a kérdőívből szerzi, amelyet a jelentkező országoknak ki kell tölteniük. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kétségek merülnek fel, vagy további pontosításra van szükség, akkor a bizottság kiegészítő információkat kér részletesebb kérdőív formájában. Az unió eddigi többszöri kibővítésének tapasztalatai szerint a jelentkezés benyújtása, a bizottság véleményének (avis) elkészülte és a tárgyalások megkezdése közötti időszakok és a tárgyalások ideje is jelentősen eltér egymástól. Mindez azt jelenti, hogy átlagban egy jelentkező országnak kb. hat évet kellett várnia arra, hogy EU-taggá válhasson. Az időpontokat és a folyamat különböző állomásait táblázatban foglaltuk össze. Ennek adataiból látható, hogy a legtöbb országnak valamilyen fajta társult viszonya volt már az EU-val azelőtt, hogy csatlakozott volna hozzá. 28 Külpolitika
