Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere
Csizmadia Sándor folyamat követésével egy állam magatartásának akár több évszázadon keresztül való követése járhat együtt. Tehát ha a geopolitikában folyamatról beszélünk, az általában hosszú távon bontakozik ki, de esetenként rendkívül egyszerű is lehet. (Ha például Portugália geopolitikai történetét vesszük szemügyre, azt tapasztalhatjuk, hogy Lisszabonnak egészen a második világháború végéig az azt megelőző három-négy évszázadon keresztül vagy Anglia szövetsége, vagy a Kasztília általi bekebelezés között kellett választania, azaz az angolok szövetségének keresése a spanyol hódító szándékok feltartóztatásának az eszköze volt, hiszen Spanyolország hosszú idő óta törekedett az Ibériai-félsziget egyesítésére: gondoljunk a XVII. századra, a restauráció korára, az első világháborút előkészítő diplomáciai manőverekre, a falangista mozgalom programjára vagy éppen Franco tábornok szándékaira). Jól látható ebben a példában is, hogy a geopolitka esetében mit jelent a folyamat: különböző korszakok néhány alapparadigmában összefoglalható láncolata és összegződése. A hosszú távú geopolitikai folyamatok ciklusokra oszthatók egy új geopolitikai problematika megjelenésének és esetleges megoldásának megfelelően. Ám nem minden ország geopolitikai folyamata olyan egyszerű, mint Portugáliáé, hiszen a folyamatok jelentős átalakuláson mehetnek keresztül. (Ausztriát már 1815-től 1918-ig többféle geopolitikai folyamat jellemezte, s az ekkor kikiáltott köztársaság egy új geopolitikai folyamatra tért át, az Anschluss, azaz a Németországgal való egyesülés kísérletére, amit végül is Hitler valósított meg, s ezzel újabb katasztrófát idézett elő Ausztria számára: vereségét a második világháborúban, melynek befejezése után viszonylag gyorsan mentesült a szövetséges megszállás alól, amit a semlegesség geopolitikai folyamata követett, ezt ma az EU-hoz való csatlakozásával meghaladni látszik). Egy ország geopolitikai története geopolitikai folyamatainak egészében, vagy pontosabban szukcesszív folyamatainak láncolatában áll. E folyamatok alapvető folyamatokra és kapcsolódó folyamatokra oszthatók, melyek nyomán artikulálódnak a geopolitikai, a diplomáciai, a gazdasági, a katonai cselekvési paradigmák. A geopolitikai folyamat a cselekvési prioritások változatlanságát vagy változásait mutatja. 4.3.3. Az esemény. A XX. század végén a média naponta túláradó bőségben és a maguk nyers formájában számol be geopolitikai tényekről és eseményekről, mint amilyenek a fegyveres konfliktusok, tűzszünetek, szerződéskötések, merényletek, államfői találkozók stb. Ám a geopolitikai módszer szemszögéből a tények, események médiabeli megjelenítése önmagában nem biztosítja a helyzetek megértésének kognitív feltételét, nem nyújt valamiféle magyarázóelvet, azaz a tény vagy az esemény csak a geopolitikai folyamatok és paradigmák fogalmából kiindulva nyeri el jelentését. (Ha Ferdinánd trónörökös szarajevói meggyilkolását vesszük példaként, azt mondhatjuk, hogy ez a gyilkosság különböző geopolitikai folyamatok egybeesési pontjának és az adott pillanat geopolitikai paradigmáinak a kifejeződése volt. A Ferdinánd elleni merénylet ténye te24 Külpolitika
