Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nemzetbiztonság az információs korszakban koalíciós partnerek, akiknek nagy szüksége van katonai segítségnyújtásra, biztosítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a csapatok állomásoztatása az adott régióban nem jár az információs hadviselés okozta destabilizálódással. Ily módon tehát ha egy lehetséges konfliktusban olyan szövetségesekre és koalíciós partnerekre támaszkodnak az államok, amelyek potenciálisan sebezhetők a stratégiai információs hadviselés során, akkor ennek komoly nemzetbiztonsági stratégiai következményei vannak. Az államok területének sebezhetősége. A stratégiai információs hadviselésnek nincsenek frontvonalai, a potenciális csatamezők mindenütt ott vannak, ahová a globális információs infrastruktúra biztosítja a hozzáférést. A posztindusztriális államok gazdasága növekvő mértékben támaszkodik a komplex, hálózati vezérlő rendszerekre olyan területeken, mint a gáz- és olajvezetékek, villamos távvezetékek, ezért ezek stratégiai szempontból meglehetősen vonzó célpontok. Ebben az összefüggésben rendkívül nehéz megtorlással fenyegetőzni az infrastruktúra ellen a kibertérből indított támadás megelőzése céljából. Az ellenfél olyan támadásokat is indíthat, melyek nem járnak „azonnali és tömeges" megtorlással. A nemzetbiztonsággal foglalkozó stratégáknak ki kell dolgozniuk az eszkalálódás és az eszkalálódás ellenőrzésének koherens koncepcióját. Ez különösen rémisztő, hiszen meglehetős bizonytalanság veszi körül az információs hadviselés fegyvereinek ténylegesen „halált hozó" sugarát, az utóhatások okozta károkról nem is beszélve, melyeket a nemzeti információs infrastruktúra valamely része elleni sikeres támadás okoz. Eltekintve attól, hogy egy jövőbeli ellenség támadást intézhet például az Egyesült Államok infrastruktúrája ellen megtorlásként a valamely eurázsiai helyszínen végrehajtott amerikai műveletekre, az a lehetőség is fennáll, hogy ez az ellenség képes lesz felhasználni a kiberteret az amerikai közvélemény konfliktus-percepciójának manipulálálására, ami azt jelenti, hogy ebben a tekintetben az államok területe sem védett hely többé. A stratégiai információs hadviseléstől elrettentő tényezők A fejlett információs infrastruktúrával rendelkező országokat számos elrettentő tényező tartja vissza a kormányzatok által támogatott információs hadviseléstől: a gazdasági inter- dependencia, a félelem az eszkalálódástól, valamint a információtechnológiai szakértelem hiánya. Gazdasági interdependence. Gazdasági interdependencián azt értjük, hogy a két vagy több állam közötti gazdasági tranzakciók mennyire érzékenyek az államok belső gazdasági fejleményeire. A gazdasági érzékenységre összpontosítva eltekinthetünk az olyan mutatóktól, mint pl. a kereskedelmi mérleg többlete vagy hiánya, inkább az interdependens államok gazdasági stabilitásának egymással összekapcsolódó hatásait kell elemezni, így pl. azt, hogy milyen mértékben érzik meg az interdependens államok a gazdasági instabilitás gazdasági utóhatásait. Vajon az Egyesült Államok áldozatául esik-e a pénzügyi intézményei ellen elkövetett információs hadviselésnek, s ennek milyen hatása lenne az EU, Japán, illetve a csen1998. nyár 85
