Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nagy Péter 3. ábra. A stratégiai információs hadviselés kezdeményezői, eszközei és célpontjai ron kiváltotta a britek és az indiaiak közötti összecsapásokat. Ez az eset azt is szemlélteti, hogy - bár dezinformálási kampány folyt a britek ellen maga a fizikai támadás azonban mégis közvetlen volt. A szipoj vezetők kezdték el a híreszteléseket, és mind a hindu, mind a muzulmán szipojok hiedelmi rendszerét támadták abból a célból, hogy a brit gyarmatosítók ellen felkelést szítsanak. Információs hadviselés tehát mind a belső, mind a külső célpontok, valamint különböző társadalmi-gazdasági fejlettségű államok és csoportok ellen indítható, illetve ők indíthatják. Az államokon belüli célpontok ellen irányuló hadviselés célja a külső, míg a belső célpontok elleni támadás célja a belső ellenfél akaratának a legyőzése. A stratégiai információs hadviselés kezdeményezőit, eszközeit és célpontjait a 3. ábrán szemléltetjük. A fejlett államok, illetve a nem állami szereplők esetében a stratégiai információs hadviselés célpontjai nagyon gazdag választékot nyújtanak: a távközlési rendszerek, az űrben keringő műholdak és érzékelők, a pénzügyi, banki és kereskedelmi tranzakciókat támogató automatizált rendszerek; az energiatermelő és -elosztó rendszerek; a kulturális rendszerek; továbbá bármi, amiről az ellenfélnek tudása, hiedelme, vélekedése van. A harcászati célpontok ugyanolyan gazdagok, ha az ellenfél fejlett információs technológiákat és automatizált harci eszközöket alkalmaz. A hierarchikus irányító rendszerek a legsebezhetőbbek, de a hálózatokban ellenőr74 Külpolitika
