Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban

Nemzäbätonsägaz injbrmááós korszakban zést végző, illetve közvetítő csomópontok is rendkívül érzékenyek a támadásokra. A haté­kony működés érdekében a hálózatokban hierarchikus elemek, illetve csomópontok találha­tók, melyek láthatatlan szoftverprotokollok, információszűrők, de a nehezebb megtámadha­tóságuk őket sem teszi védetté és immunissá. Mennél fejlettebb információs technológiát alkalmaznak az államok vagy a csoportok, és mennél intenzívebb a politikai-gazdasági interakcióik száma más csoportokkal és államok­kal (beleértve a belső csoportokat is), annál sebezhetőbbek. A hálózatok és az információs tranzakciók növekedése tovább fokozza a sebezhetőséget. Következésképpen, az interdependens államok globálisan sebezhetők, a demokráciák nem kevésbé, mint a totali­tárius rendszerek. Jóllehet a demokratikus társadalmak tűréshatára magas, az információs infrastruktúráé kevésbé az. A bankok, a pénzügyek, a szállítás, a légi közlekedés működ­tetése az információs technológiától függ, s ennek a függésnek a növekedésével a nem álla­mi szereplők - a terroristák, a vallási fanatikusok, az ellenséges üzleti körök - által indított hadviselés valós fenyegetést jelent. A Világkereskedelmi Központ felrobbantását, bármi le­hetett is a célja, nyilvánvalóan azért hajtották végre, hogy súlyos kereskedelmi és pénzügyi károkat (is) okozzon az Egyesült Államoknak. A terroristák által kezdeményezett jövőbeli stratégiai hadviselés információs összetevője bizonyára tovább szélesedik, és - az energia- termelő, valamint a kommunikációs rendszerek mellett - a hálózatok csomópontjai is hason­ló stratégiai támadásoknak lesznek kitéve, azaz a politikusok, illetve a döntéshozók tudá­sa, hiedelme és akarata befolyásolható lesz. A posztindusztriális államoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mivel információs infrastruktúrájuk érzékeny a támadásokkal szem­ben, ezért a támadások megelőzhetik az ellenség szándékát jelző formális hadüzenetet. A tudás- és a hiedelmi rendszereket mind közvetlenül, mind közvetve támadások érhetik, me­lyek célja a politikusok döntéseinek a befolyásolása, s melyek során olyan személyek is cél­pontokká válhatnak, akik - bár az ütközetben nem vesznek részt -, támogatásától a politi­kusok pozíciója rendkívüli mértékben függ. A stratégiai információs hadviselés fegyverei HERF (High Energy Radio Frequency) fegyverek. Egész sor célpont ellen teszik lehetővé a szol­gáltatások tilalmának megvalósítását. Az előre kiválasztott célpontokra nagy energiájú rá­diójeleket sugároznak, mivel az elektronikus áramkörök érzékenyek a túlterhelésre. Tulaj­donképpen nem nagyobbak egy közönséges rádióadónál (ilyen például a zsebtelefon is), de elegendő energiát bocsátanak ki a célpontra ahhoz, hogy - legalábbis ideiglenesen - meg­bénítsák azt. Ily módon számítógépek, egész hálózatok működését destabilizálhatják, illet­ve a telefonhívásokat elektronikus pályára téríthetik el. Minthogy a számítógépek és a kom­munikációs eszközök áramköreit alacsony szintű jelekre - „0"-ra és „l"-re - tervezték meg, ezért a támadás során az információs rendszer értelmetlenül „gagyogó bájtok" sorozatává válik. Nyilvánvaló tehát a kiválasztott célpontok ellen irányuló HERF fegyverek által oko­1998. nyár 75

Next

/
Thumbnails
Contents