Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nagy Péter 2. ábra. A stratégiai információs hadviselés összefüggésrendszere A stratégiai információs hadviselés tágabb értelemben az információknak a nemzeti célok érdekében történő felhasználását jelend. A diplomáciához, a gazdasági versenyhez, a katonai erőhöz hasonlóan az információ önmagában is kulcsfontosságú összetevője az államok hatalmának, s ami még fontosabb, egyre inkább létfontosságú erőforrássá válik, amely a diplomáciai, a gazdasági és a védelmi tevékenységeket egyaránt hatékonyan támogatja. Az információs hadviselés ebben az értelemben társadalmi szintű konfliktus, amely részben a globális információs infrastruktúrán keresztül zajlik. A legtágabb értelemben ez az a színtér, amelyben a jövőbeli stratégiai szintű államközi konfliktusok kialakulnak; az állami és a nem állami szereplők a „hagyományos háborútól eltérő" műveleteket folytatnak, különösen akkor, ha azok lehetővé teszik a nemzetbiztonsági célok megvalósítását anélkül, hogy katonai erőket kellene küldeni távoli célpontok ellen; a jövőbeli konfliktusokról való gondolkodás központi fókuszát jelend. A stratégiai információs hadviselés lényegében az ideákról és az episztemológiáról szól, tehát az emberek gondolkodásmódjáról és ami még inkább fontosabb, az emberek döntés- hozatali módozatairól. Ez azt jelenti, hogy bár lehetséges széles körű információs hadviselést kezdeményezni a globális információs és kommunikációs rendszereken keresztül, ez a fajta hadviselés elsősorban az emberekről és a döntéshozatali folyamatokról szól, nem pedig a műholdakról, a szoftvervírusokról és a számítógépekről. Az információs hadviselés teljesen reális jelenség, lényege az információk felhasználása az ellenféllel szemben an72 Külpolitika
