Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nemzetbiztonság az mjbrmációs korszakban Agrártársadalmak Ipari társadalmak Információs társadalmak A nemzetbiztonság szavatolói Katonai rétegek, lovasság Professzionális haderő, gépesített és páncélos csapatok, légierő, Az információkat birtokló politikusok A meghatározó politikai, társadalmi és gazdasági erők Klánok, törzsek, városok, birodalmak Nemzetállamok Nemzetállamok, globális és transznacionális szerveződések A gazdaság fő meghatározója Kereskedelem Pénz Szimbólumok, információs közművek, tudásrendszerek A háború fő jellemzője Képviseleti konfliktusok Tömeghadseregek, nagyfokú veszteségek Információs csapások, minimális emberi veszteségek A legvégső rombolóképesség Puskapor Nukleáris és vegyi fegyverek A döntéshozatalhoz szükséges kritikus adatok, információk, tudásrendszerek megsemmisítése A vezetés típusa Hierarchikus Hierarchikus Alacsony szintre delegált jogkörök, hálózati struktúrák Információkon alapuló hadviselés Igen Igen Igen Információs technológia alkalmazása Nem Igen Igen Stratégiai információs hadviselés Nem Nem Igen 1. ábra. A nemzetbiztonság történelmi változásai Az információs hadviselés fogalma nem teljesen új, 1912-ben, amikor a brit Telconia hajó felszínre hozta és elvágta azt az tenger alatti öt kábelt, amely Németországot a külvilággal kötötte össze (kettő az Azori-szigetekkel és Észak-Amerikával, egy Vigóval, egy Tenerifével, egy pedig Bresttel) a britek tulajdonképpen információs hadviselést folytattak, hiszen felismerték a háborús idők kommunikációjának stratégiai jelentőségét, és meg akarták akadályozni Németország kommunikációját a külvilággal. Hasonlóképpen, amikor az Egyesült Államok a második világháborús hadműveletek során, majd a diplomáciai tárgyalások alatt elfogta és megfejtette Japán rejtjeltáviratait, akkor szintén információs hadviselést folytatott. A fenti példákban szereplő történelmi környezet azonban ma már nem releváns a számunkra. Az információs hadviselésnek ezeket a fajtáit olyan ipari társadalmak ellen folytatták, amelyekben az információ csak egy volt a sok érték közül, s amely a stratégiai jelentőségű értékek hierarchiájában az ipari bázis védelménél lényegesen alacsonyabb helyet foglalt el. Minthogy a posztindusztriális társadalmakban az információknak magasabb stra1998. nyár 69
