Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - POLITIKAELMÉLET - Nagy Péter: Nemzetbiztonság az információs korszakban
Nagy Péter üzenetet egy magántelevíziós társaságon keresztül hozta nyilvánosságra. Wilson elnök rendelettel akarta ellenőrizni az információk áramlását, Bush elnök azonban felismerte, hogy - mivel a globális információs áramlást nem győzheti le - a céljai érdekében jobb felhasználnia azt. Napjainkban érdekcsoportok százai - legyenek azok emberi jogi aktivisták vagy terroristák - kerülik meg a kormányzati kommunikációs csatornákat. Ezért aztán ha két ország között fagyosabbá válik a viszony, annak nemritkán az érdekcsoportok közötti feszültség is az oka. A globális érintkezésnek a szuverén kormányokra gyakorolt hatása a nemzetközi kapcsolatokban is tükröződik: az információs forradalom alapjaiban rengeti meg a világ hatalmi struktúráit, és okkal. 1988-ban Prágában az első utcai tüntetők a CNN kamerái felé fordulva azt kiáltották a biztonsági rendőrség felé, hogy „lát titeket a világ!". És a világ valóban látta őket. Az öbölháborúban Irak rettegett Köztársasági Gárdáját harci tapasztalatok nélküli csapatok verték meg. Ez azért volt lehetséges, mert a németországi Országos Oktatóközpontban tökéletes harci körülmények között gyakorolhatták - szimulálhatták - a bevetéseket. Az ezredfordulón a fizikai erőt az információs „erő" váltja fel, s a győzelem vagy a vereség gyakran kizárólag az információs potenciálnak tulajdonítható. Boszniában az Apache helikopterek a földön zajló akciókról részletes képeket továbbítottak a műholdakra, az eseményeket videokamerákkal rögzítették, s közvetlenül a helyi parancsnokságokra sugározták a felvételeket. A videofelvételek a daytoni megállapodás létrehozásában és a betartásának ellenőrzésében is hasznosnak bizonyultak. A békefenntartók Boszniában nem érveltek, csupán átadták a felvételeket, ezután „rögtön kivonultak a tankok". Ez hosszú utat jelent 1943 óta, amikor is az amerikai elemzők kénytelenek voltak az egész Kongresszusi Könyvtárat átkutatni, hogy térképeket és fényképeket találjanak azokról a lehetséges németországi célpontokról, amelyeket a szövetségesek bombázhatnak, ugyanis a korabeli amerikai hadügyminisztériumban alig találtak ilyeneket. Ma az őrjáratokat végző harci alakulatok éjjellátó távcsövekkel és olyan, kézben hordozható eszközökkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a globális tájékozódást, s pontos helyzetüket a műholdak segítségével állapítják meg. Az információs technológia alkalmazásának azonban veszélyes mellékhatásai is vannak, hiszen az információs infrastruktúra rendkívül érzékeny a támadásra, a konfliktusok történetében korábban ismeretlen módon sebezhető.4 Az államok és országcsoportok még akkor is folytathatnak egymással információs hadviselést, ha katonai erejük nincs is. Minden korban a fejlődés kritikus elágazási pontjaiban a hatékony diplomáciát az a tudat támogatta, hogy ha már minden más elveszett, a katonai erő még akkor is felhasználható a nemzeti célok érdekében. Ezért az információs infrastruktúra sebezhetősége nem kerüli el a politikusok figyelmét. Minthogy például az Egyesült Államokban a katonai jellegű információk mintegy 95 százaléka a nyilvános számítógép-hálózatokon keresztül áramlik, ezért rendkívül nehéz a katonai és a polgári célú információs infrastruktúrát megkülönböztetni, a kibertérben ugyanis nincsenek határok. A legkisebb államok, a terroristacsoportok, vagy akár a kábítószerkartellek is felfogadhatnak számítógép-programozókat, hogy 66 Külpolitika
