Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció
A francia törvényhozás és az európai integráció A csatlakozási partnerségekkel nem kívánnak olyan terjedelemben foglalkozni, mint a nemzetgyűlési delegáció. A delegáción tűi az európai ügyeket nem övezi széles körű érdeklődés a szenátusban. Évente kb. három alkalommal rendeznek átlagosan két óra időtartamú vitát a plenáris ülésen „európai szóbeli kérdések" címen. A lanyha érdeklődés miatt ennek napirendre tűzését nem is mindig könnyű elérni. A heti rendszerességű általános szóbeli kérdések órájában - ugyan nem gyakran, de - európai ügyek is terítékre kerülnek. A kormány kezdeményezésére évente egyszer európai vitát tart a szenátus. A szenátusnak a nemzetgyűlésnél kevesebb kiadványa van. A már említett évente kb. 15 nagyobb terjedelmű, egy-egy szakkérdést feldolgozó jelentésen kívül mindössze 1997 novembere óta jelentetik meg kb. kétheti rendszerességgel Az európai uniós delegáció aktualitásai című füzetet, mely tartalmazza a hetente tartott ülések emlékeztetőit, beleértve a meghallgatások és a közösségi jogszabálytervezetekkel kapcsolatos vizsgálódások eredményeit, a szenátusbeli integrációs történéseket. A szenátusi delegációnak is van egy tájékoztatója saját tevékenységéről. A nemzetgyűlés és a szenátus közötti kapcsolatot a két ház európai ügyek szolgálatai vezetői „bonne concurrance"-ként, egészséges versenyként jellemezték.27 A szenátus nem kívánja másolni a nemzetgyűlési eljárásokat, csak az alapvető fontosságú dolgokat vizsgálják meg mindkét helyen. A testületek nem egyeztetnek arról, hogy ki melyik kérdés tárgyalását tűzi napirendre. Közös fellépésre, például közös meghallgatásokra meglehetősen ritkán kerül sor. A COSAC tanácskozásai előtt sincs egyeztetés a két delegáció között. Az EU- tagállamok nemzeti parlamentjeivel nem tartanak rendszeres kapcsolatot. Az Európai Parlament üléseit a szenátus egy munkatársa kíséri figyelemmel a helyszínen, de lehet, hogy ezzel a közeljövőben felhagynak. A szenátus Európai Ügyek Szolgálata kisebb, mint nemzetgyűlésbeli megfelelője; összesen 16 alkalmazottja van. 4 magasabb és három alacsonyabb beosztású egyetemi végzettségű munkatárs dolgozik itt, valamint három dokumentátor. 5. Francia részvétel a COSAC-ban A COSAC, az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei európai ügyekkel foglalkozó bizottságai közös fóruma megalakításának ötlete eredetileg Fabiustól származott, aki a nyolcvanas években egyszer már betöltötte a nemzetgyűlés elnöki tisztét. O szorgalmazta a parlamenti elnökök rendszeres találkozóját is. A COSAC-ról a nemzetgyűlési delegációban mostanra az a vélemény alakult ki, hogy annak idején túl sok reményt alapoztak rá. A fórumot vitahelyként, találkozóhelyként érdemes felfogni, ahol az EU-tagállamok képviselői évente kétszer eszmét cserélhetnek. Ennél többre nem is érdemes törekedni. 1998. nyár 59
