Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció
Győri Enikő ügyi bizottságbeli vita után, általában jóvá is hagyja. Az unió költségvetését tehát egyedül e pillanatban befolyásolhatja a francia törvényhozás, e határozaton keresztül. A tervezet az ősz folyamán még többször módosulhat (több olvasat a tanácsban és az Európai Parlamentben), ezt azonban a francia parlament már nem követi. Hosszú időn át vita tárgyát képezte, vajon az EU-költségvetés végrehajtásáról szóló közösségi dokumentumról a delegáció a 88/4. cikk alapján mondhat-e véleményt.24 1997. tavaszán sikerült először a testületnek „E" dokumentumként azt megkapnia, s arról úgynevezett következtetéseket elfogadnia. Általában október közepére készül el a következő évre vonatkozó nemzeti költségvetési törvény tervezete. Ebben szerepel egy cikk a francia közösségi hozzájárulásról. A delegáció arról korábban hagyományosan készített egy jelentést, manapság azonban általában megelégednek egy rövidebb tájékoztató anyag összeállításával, melyet a költségvetés plenáris vitája előtt 5-6 nappal tárnak a képviselők elé. A delegációnak nincs joga ahhoz, hogy határozati javaslatot fogalmazzon meg a francia hozzájárulásról az EU költségvetéséhez. 3.3. Az Agenda 2000-rel kapcsolatos kérdések a francia nemzetgyűlésben A delegáció négy raportőrt állított az EU keleti bővítése négy fő területének megfelelően: agrárvonatkozások, strukturális politika, költségvetési szempontok, az Európai Bizottság elemzése az egyes országokról. A delegáció elnöke által a témában jegyzett első jelentés végén a testület konklúziót is elfogadott 1997 decemberében. 1998 márciusában pedig a csatlakozási partnerségi megállapodásokról készített összefoglaló jelentést Raimond képviselő. Fabius elnök megfontolandónak tartja, a nemzetgyűlésnek nem kellene-e a amszterdami szerződés megerősítésével párhuzamosan elfogadnia egy határozatot, mely azt tartalmazná, „bárminemű bővítéshez először meg kell reformálni az uniót". A francia nemzetgyűlésnek az EU bővítése iránti fokozódó érdeklődését mutatja, hogy 1998. júniusában kollokviumot rendeznek a témában a jelölt országok illetékes bizottságai (külügyi, európai integrációs) elnökeinek részvételével. 3.4. Az uniós dokumentáció kezelése a francia nemzetgyűlésben Az Európai Ügyek Szolgálatának két munkatársa foglalkozik a beérkező uniós dokumentumok feldolgozásával. Minden anyagot azonnal számítógépes jegyzékbe vesznek. Külön kezelik a maguk után parlamenti eljárást vonó dokumentumokat (SEC) a csak tájékoztató jellegű anyagoktól (DOC). A rendszerben több kulcs szerint van mód a visszakeresésre. Az alkotmány 88/4. cikke értelmében továbbított minden EK-jogszabálytervezetről külön dossziét (és file-t) vezetnek, mely tartalmazza az azzal kapcsolatos összes parlamenti történést. A kormányon kívül az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől közvetlenül is kapnak dokumentumokat. A CELEX és az EPOQUE nevű CD ROM-ok, valamint az Internet révén (különösen a „Rapid" nevű adatbázis felhasználásával) a delegáció gyakran már a 56 Külpolitika
