Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció
A francia törvényhozás és az európai integráció után kiadott sajtónyilatkozatokkal), az újonnan kinevezett raportőrök listáját, a delegációval kapcsolatos egyéb történések (külföldi utak, küldöttségek fogadása), valamint a plenáris ülés által az EK-jogszabálytervezetekkel kapcsolatban jóváhagyott határozatokat. Table (táblázat) - A delegáció egész éves tevékenységét mutatja be egy kis füzetben. Kiadvány a delegáció illetékességről és tevékenységéről. A delegáció minden kiadványa nyilvános, és elérhető az Interneten is. 3. A nemzetgyűlés plenáris ülése és az Európai Unió 3.1. Integrációs ügyek a plenáris ülésen A francia nemzetgyűlésben a képviselők gyakran intéznek szóbeli kérdést a plenáris ülésen a kormányhoz európai ügyekben (hetente kétszer van alkalom az interpellációra - ezt a televízió egyenes adásban közvetíti -, s minden héten legalább egyszer van EU-témájú kérdés), s írásban is szoktak a miniszterekhez fordulni a témában. Az írásbeli kérdésekre született válaszokat a közlönyben közzéteszik. Ugyanakkor azt nem lehet állítani, hogy az európai ügyek kötnék le a politikusok erejét, s az szerepelne megnyilatkozásaikban a fő helyen. Ez annak ellenére van így, hogy az úgynevezett elnökök konferenciája (ami hozzávetőlegesen a nemzetgyűlés házbizottságának felel meg) 1994. október 25-i ülésén úgy határozott, hogy minden hónap egy keddi ülésnapjának elején európai vitát rendez egy előre meghatározott kérdésről. Fabius, a nemzetgyűlés elnöke még a korábbi elnöki periódusa alatt, 1988-ban kezdeményezte, hogy minden EU-elnökségi félév során, az Európai Tanács ülése előtt, tartson a plenáris ülés vitát az európai ügyekről. Ez a rendszer kisebb megszakításokkal a mai napig működik. Ezeken először a miniszterelnök vagy a külügyminiszter kap szót, aki ismerteti az Európai Tanács soron következő ülésének napirendjét, valamint az egyes témakörökkel kapcsolatos francia álláspontot. Ezt követi a külügyi bizottság, illetve az EU-delegáció elnökének megnyilatkozása. A vita végén az európai ügyek minisztere reagál a képviselők megjegyzéseire. A bizalmi szavazás lehetőségével európai ügyekben a francia képviselők még csak egyszer próbáltak élni. 1992-ben a GATT uruguayi fordulója nyomán az ellenzék bizalmatlan- sági indítványt nyújtott be a kormány ellen. Öt szavazaton múlt a kormány sorsa, de végül hivatalban maradhatott. 3.2. Költségvetési ügyek Az alkotmány 88/4. cikke értelmében a delegáció június közepén megkapja az Európai Bizottság által elfogadott előzetes költségvetési tervet. A tanács a témát július végén tárgyalja első olvasatban. A téma delegációbeli raportőre általában június végére elkészíti jelentését, s annak alapján egy határozattervezet készül. Július elejére azt a nemzetgyűlés, a pénz1998. nyár 55
