Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció
Győri Enikő a francia parlament nem rendelkezik a brit törvényhozásban szokásos jogosítvánnyal, tehát hogy amíg a parlament fenntartással él, addig a kormány nem léphet Brüsszelben. A következtetések e megfogalmazása tehát a delegáció tényleges hatalmánál erősebb. A delegáció határozatait általában konszenzussal hozza, szavazás nélkül. Ha véleménykülönbség van, el lehet rendelni a szavazást, s egyszerű többség kell a javaslat elfogadásához. A delegáció a közösségi jogszabálytervezetet megküldheti a szakbizottságoknak. Amennyiben a testület úgy látja, a kérdésben határozatot kellene hoznia a Háznak, elkészíti a szövegtervezetet, és azt kötelezően elküldi véleményezésre az illetékes bizottságnak. A delegációnak nincs joga ahhoz, hogy indítványt terjesszen elő a plenáris ülésen; ez kizárólag a hat állandó bizottság kiváltsága. Az illetékes állandó bizottság megvizsgálja a delegáció javaslatát, azt változtatás nélkül jóváhagyhatja, módosíthatja vagy dönthet úgy, nem szükséges határozatot hozni.13 Az elnökök konferenciája 1993-as döntése értelmében a testületnek egy hónap áll rendelkezésére álláspontja kialakítására a delegációtól származó indítványról. A régi-új tervezet ezután a plenáris ülés elé kerül. Vitát csak akkor tartanak róla, ha azt a delegáció, egy bizottság vagy valamely frakcióvezető indítványozza. Ellenkező esetben a szöveg nyolc napon belül elfogadottnak tekintendő. Az így született parlamenti határozat jogi értelemben nem kötelező a kormányra, de politikailag mindenképp befolyásolja a Brüsszelben képviselendő francia álláspontot. A X. törvényhozás hivatali ideje alatt (1993. április-1997. április) összesen 824 „E" típusú közösségi jogszabálytervezetet küldött meg a kormány a francia parlamentnek az alkotmány 88/4. cikke értelmében. A nemzetgyűlés elé összesen 74 határozati javaslat került, ebből 65-öt a delegáció terjesztett elő. 33 esetben a plenáris fogadott el határozatot, 41 esetben pedig egyszerűsített eljárással (tehát plenáris vita nélkül) lett az előterjesztésből parlamenti határozat. Négy év alatt a delegáció 185 jelentést fogadott el, és 83 személyt hallgatott meg.14 A XI. törvényhozás hivatali ideje óta (1997. június) 1997. végéig 15 jelentést fogadott el a delegáció, 13 határozati javaslatot terjesztett elő, melyből a nemzetgyűlés eddig 8-at hagyott jóvá. A kormány 168 „E" és 44 „UE" típusú jogszabálytervezetet juttatott el a delegációhoz.15 A Josselin-törvény értelmében 1997-ben összesen 1136 első pilléres, 78 második pilléres, 1019 harmadik pilléres és 34 Schengennel foglalkozó dokumentumot küldött meg a kormány a nemzetgyűlésnek. Összehasonlításképp ezek a számok 1996-ból 1221,77,1445 és 11.16 Ezek az adatok már meglehetős kiegyensúlyozottságot mutatnak éves szinten. Öt év mérlege azt mutatja, hogy évente több mint ezer dokumentum kerül a parlament elé, s ezek közül kb. 200 az „E" típusú közösségi jogszabálytervezet, melyekkel kapcsolatban a legerősebb jogosítványokkal rendelkezik a delegáció.17 50 Külpolitika
