Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Győri Enikő: A francia törvényhozás és az európai integráció
A francia törvényhozás és az európai integráció 2. Integrációs ügyek a francia nemzetgyűlésben 2.1. A modell Az Európai Bizottság, miután véglegesítette javaslatát, azt eljuttatja a Tanácsnak (ott is a főtitkárságnak). Mihelyst a dokumentum rendelkezésre áll az EU összes hivatalos nyelvén, azt megküldik a tagállamok kormányainak. (Ez a fordítási nehézségek miatt akár húsz napig is eltarthat). Franciaország esetében a pontos címzett az első és harmadik pilléres ügyek esetében az SGCI/ második pilléres ügyek esetében pedig a kormány főtitkársága.8 Ezen szervek azután továbbítják a dokumentumot az államtanácsnak, mely az alkotmány 34. és 37. cikke alapján először is eldönti az illető javaslatról, hogy az közösségi jogszabálytervezet- e, s ha igen, akkor amennyiben az belső jogszabálytervezet lenne, rendeleti vagy törvényi úton kellene-e döntést hozni róla.9 Ez a határozat általában egy nap alatt megszületik. Ezt követően a dokumentum visszakerül az SGCI-hez, illetve a kormány főtitkárságához, mely továbbítja azt a parlament két házának. A kormány nem köteles tájékoztatót mellékelni az eredeti dokumentumhoz a francia álláspontról, így minden szükséges információt a két ház európai uniós delegációinak munkatársai kénytelenek saját csatornáikon beszerezni (így az SGCI-hez, a téma szerint illetékes minisztériumhoz, esetlegesen a brüsszeli francia állandó képviselethez, az európai bizottságbeli főigazgatósághoz fordulnak). A titkárság tagjai egy előre rögzített séma alapján minden javaslatról készítenek egy rövidebb-hosszabb jelentést, valamint kifejtik, milyen lépéseket kellene tennie a delegációnak a dokumentummal kapcsolatban. A séma („grillé normalisée") kitér a következőkre: a közösségi jogszabálytervezet jogi alapja; annak dátuma, amikor az Európai Bizottság azt megküldte a tanácsnak; annak dátuma, amikor a nemzetgyűlés elnöke azt a kormánytól megkapta, a tervezet EU-beli elfogadásának módja, tehát pl. egyhangúság vagy minősített többség szükséges hozzá; a javaslat oka és célja; a javaslat és a szubszidiaritás elvének viszonya. Erre az információgyűjtő, előkészítő szakaszra 10-15 napja van általában a titkárságnak. A titkárság javaslatait előre nem küldik ki a tagoknak, így ők az ülésen találkoznak azokkal először.10 A delegációnak ennek megfelelően a következő lehetőségei vannak véleménye kialakításakor:- a javaslatot nem tartja Franciaország, illetve a törvényhozás szempontjából lényegesnek, így nem foglalkozik vele részletesen;- elkezdi a javaslat beható vizsgálatát, kinevez egy raportőrt, aki jelentést készít,11 úgynevezett következtetéseket fogalmaz meg;- a tervezetet annyira fontosnak tartja, hogy parlamenti határozat elfogadását is kezdeményezi. A delegációban használatos nyelvezet úgy fogalmaz, hogy az úgynevezett parlamenti fenntartás addig van érvényben, amíg a testület be nem fejezte vizsgálódásait, és azt fel nem oldja.12 Az erre vonatkozó utasítást a következtetések tartalmazzák. A valóságban azonban 1998. nyár 49
