Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)
1998 / 2. szám - FRANCIA KÜLPOLITIKA - Philippovich Tamás: magyarország párizsi szemmel: Közép-Európa helye a francia külpolitikában
PhüippouichTmás egyezkedési-egyeztetési folyamatról van szó, hanem egy történelmileg döntő jellegű változtatás-fordulat végrehajtásáról. A mostani kudarcot ez némileg magyarázza, de nem adhat felmentést a problémahalmaz megoldására tett erőfeszítések alól. Ha nem sikerül a most megrekedt folyamatot hamar kimozdítani az amszterdami holtpontról, az kihathat az euro bevezetésének elhalasztására és - ami Magyarország szempontjából nem kevésbé fontos - a bővítési folyamat megtorpanására is. Nem ringathatjuk magunkat illúziókba ezen a téren: ha nem következik be jelentős haladás az Európai Unió intézményes reformja elmélyítésében, akadnak majd olyan tagállamok - és nem is a legkisebbek -, amelyek nem lesznek hajlandóak arra, hogy a szerződéseket az unió kibővítéséről gyorsan ratifikálják. A bővítés megvalósulásának pedig valamennyi tagállam egyöntetű döntése az előfeltétele. A magyar külpolitika irányítói ebben a helyzetben helyesen teszik, ha világosan megértetnék a folyamat valamennyi szereplőjével, hogy az ország számára nem a minden áron való bővítés a legfontosabb cél, hanem az Magyarország érdeke, hogy egy erősen és politikailag ténylegesen integrált Európához csatlakozhasson. Diplomáciánknak nem kell visszariadnia egy ilyen állásfoglalástól, egyrészt azért, mert nincs veszítenivalója, másrészt azért, mert mihelyst a dolgok megint visszazökkennek a rendes kerékvágásba, Magyarország helyzete - többek közt a franciák szemében - megerősödne. Egy ilyen öntudatos állásfoglalás megtételét kár lenne más - belépni óhajtó - államokra hagyni. 18 Külpolitika
